Óvintézkedések

2021.03.14. 07:00

Szenteltvíz helyett fertőtlenítő a templomokban

Ezúttal azzal a céllal látogattunk el a megyeszékhely egyik legfiatalabb templomába, hogy sorra vegyük, milyen óvintézkedések segítik a híveket abban, hogy a szertartások során elkerüljenek egy esetleges vírusfertőzést. Kalauzaink Gaál Sándor atya és Hegyi Sándor sekrestyés voltak.

Tersztyánszky Krisztina

20210304 Szombathely Templomok fertőtlenítése (Szombathelyi Oladi Szentháromság templom) Képen: Gaál Sándor atya és Hegyi Sándor sekrestyés Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe

Fotó: Cseh Gábor

Szenteltvíz helyett fertőtlenítőElöljáróban fontos megjegyezni, hogy az oladi lakótelepen 2002-ben felszentelt Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve és Boldog Batthyány-Strattmann László titulusú modern templom a maga 1427 négyzetméteres alapterületével, húszezer légköbméteres belső terével lényegesen több lehetőséget ad a távolságtartásra, mint a szűkebb, régi építésű egyházi épületek. Ennek ellenére a védekezés feladata a járvány kezdete óta itt is átformálta a plébániai közösség életét.

Gaál Sándor atya arról tájékoztat, hogy a járványügyi tennivalókat a püspökkari konferencia, illetve a megyés főpásztor előírásai alapján végzik.

A maszk viselése a templomban mind a hívek, mind a pap és a segítő személyek számára kötelező. A sekrestyében bőven tartalékolnak egyszer használatos maszkokat azok számára, akik erről esetleg megfeledkeznének. A templomba belépve szenteltvíztartók helyett kézfertőtlenítő tartályok fogadják a híveket. Amennyiben lenne keresztelés, azt a pap frissen szentelt, a szertartásban megáldott vízzel végezné – ez máskor is így történik. Sándor atya szerint azonban a keresztelők kilencven százalékát elhalasztották későbbre, amikor már a teljes család részvételével lehet megtartani a szertartást.

A lelkipásztor is kézfertőtlenítéssel kezdi a szentmisét, majd a szentáldozás előtt ezt megismétli, a szentelt ostyát pedig a hívek kezébe adja. Testi kontaktus nélkül, fejre szórással történt a hamvazószerdai hamvazkodás is. Áldozáskor a római katolikus szertartásnál csak a pap iszik a kehelyből. Amennyiben mégis előfordul koncelebrációs szentmise, akkor az áldozás az ostya bemártásával történik.

A gyóntatószéket a pandémia időszakában nem használják. A gyóntatás az oladi templomban egy nagyobb légterű helyiségben, a családosok számára fenntartott oratóriumban történik. Ahol nincs ilyen helyiség, ott szabad téren, a templomkertben vagy a folyosón kell megoldani a szentgyónást.

A templomhajóban csak az egy háztartásban élők ülhetnek egymás mellé, a többiek számára kötelező a másfél méteres távolság betartása. A székek felületét a takarító törli le rendszeresen fertőtlenítő folyadékkal, a kilincsek gyakori fertőtlenítése pedig a sekrestyés feladata. Ugyancsak ő készíti elő a liturgiai kellékeket maszkban és alapos kézmosás után. A liturgiából a püspöki konferencia már tavasszal eltörölte a kézfogást, a perselyezés helyett pedig a vírusveszély kezdete óta a bejáratnál elhelyezett kosárba helyezik adományaikat a hívek, áldozás után vagy távozáskor. A gyermek ministránsok szolgálatát is nélkülözni kell a járvány miatt, hiszen a különböző osztályokba járó gyerekek az iskolában sem találkozhattak egymással már korábban sem. A temetési szertartásokon, az altemplomban csak a legszűkebb család tagjai vehetnek részt, amit a gyászolók nagyon fegyelmezetten el is szoktak fogadni. (A létszámkorlátozás a gyászmisére nem vonatkozik.)

Sándor atya a betegeket most is minden első pénteken meglátogatja. Ilyenkor már az előszobában „bemosakszik”, a fertőtlenítés, a maszkhasználat itt különösen fontos.

Az oladi templomban az a tapasztalat, hogy a pandémiás időszakban jelentősen megcsappant a templomlátogatók száma, annak ellenére, hogy néhányan más plébániákról is ide jönnek most a nagyobb légtér miatt. Mivel a templom nincs bezárva, ez a plébánia online szertartást nem sugároz, a rendkívüli helyzet miatt azonban elfogadott, hogy aki nem tud személyesen eljönni, az a televízióban közvetített szentmise meghallgatásával teljesítheti a kötelezettségét. Az adományokat pedig postai sárga csekken vagy átutalással is be lehet fizetni.

Kérdésünkre válaszolva Sándor atya elmondta, hogy csakúgy, mint az egyéb fenntartási költségeket, úgy a fertőtlenítéshez szükséges szerek és eszközök árát is az egyházi adóból és a perselypénzből kell kigazdálkodniuk a plébániáknak.

Kiemelt képünkön: Gaál Sándor atya és Hegyi Sándor sekrestyés az egyszer használatos maszkokat mutatja

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában