Buja csábítás

2021.03.23. 18:50

Szexuális ajzószerként is használták – Mutatjuk, hol keresse Vas megyében

A zalalövői asszonyok pár évtizede még csokorba szedték és árulták a piacon a „tavaszi cikláment”. A kakasmandikó ma az Őrségi Nemzeti Park féltve őrzött, védett növénye, eszmei értéke 50 ezer forint. A tatárok szerelemkeltő szerként, az oroszok epilepszia ellen használták. A neve kész talány, főként mert ahány vidék, annyiféle.

Gyöngyössy Péter

Fotó: Szendi Péter

A „csödei csodaerdőben” már február közepén előbújt a kakasmandikó. Nem szokványos ez a korai virágzás, de a hagymás-gumós kora tavaszi növényeknek bőven elegendő, ha a fagyos napok után felenged a talaj és meg tudják szívni magukat nedvességgel. Akár a hó alól is kibújnak, ha kell. Idén az enyhe tél miatt szinte „összecsúszott” a kora tavaszi növények virágzása. Amikor télen még hideg volt, fagy, hó és zúzmara, aztán szép lassan kitavaszodott, sorban egymás után nyíltak. Először a hóvirág, aztán a tőzike, a csillagvirág, a kankalin, a kisvirágú hunyor, a kakasmandikó, a keltikék és a szellőrózsák.

Dr. Szépligeti Mátyás botanikus, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagja megerősítette, hogy a kakasmandikó virágzása is egyre korábbra tolódik. Korábban áprilisban javában virított. Erre utal az is, hogy Szent György virágának is hívják, ami valószínűleg az egykori jellemző virágzási idejére utalhat.

A kakasmandikó a kora tavasz szelíd, félénk, szemérmes virágaihoz képest maga a bohém kitárulkozás. A kikeleti hóvirág, a tavaszi tőzike, a szártalan kankalin, a csillagos nárcisz vagy a keltikék és a szellőrózsák szolid megjelenéséhez képest hátrahajló lilás bíborrózsaszínű virágaival, barna foltokkal tarkított széles, de hegyes tőleveleivel már-már szinte hivalkodó. Szolidan kezdi. Amíg fagyosak az éjszakák, az avar között megbújva a hosszúkás bíboros színű bimbó fázósan a szárhoz simul, a foltos levelek pedig ugrásra készen tülekednek a virág körül. Amikor aztán tovább melegszik az idő, ellenállhatatlan erővel lökik félre, vagy szúrják keresztül az avarszőnyeg pergamenné pöndörödött leveleit. Ilyenkor szinte belezendül az erdő. Itt a jel, megjött a tavasz. A levélkezdemények kibomlanak, a szár megemeli a bimbót. A lepelszirmok szétnyílnak, majd hátrahajlanak, a porzók kibomlanak, és amint sötét szőrpamacsként kilógnak a virágból, az maga a buja csábítás. Nem csoda, hogy régen és ma is sok ember fantáziáját megmozgatta a látvány. Pedig még nem is beszéltünk a föld alatti részéről. Szépligeti Mátyás szerint a hagymagumó hosszúkás elkeskenyedő alakja ihlette azokat a hiedelmeket, melyek a növény szexuális ajzószerként vagy a nemi betegségek elleni gyógyírként való használatát eredményezték. A rejtélyes név: kakasmandikó is ehhez kapcsolódik. Szépligeti Mátyás szerint az elnevezés régiesebb alakjai között létezett a kakasbandikó, melyet kapcsolatba hozhatunk a „benderészni”, „bögyörészni, ”bendérezni„ igével, melyet e 'a tyúkok kakas általi meghágásának' értelmében használtak. Ebből következően a kakasbenderó a kakas pénisze lehetett. A tudományos név fordításából pedig a kutyafoggyökér elnevezés származik, melynek erdélyi változata a farkasfoggyökér, mely szintén a föld alatti részre utal.

A nevek terén talán a legszolidabb a piros tavaszika vagy a piroska, de az már nehezen megfejthető, hogy a nyakagyar honnan jött. Erdélyben, ahol létezik fehér változata is, kankuskának is, sőt kukuzsénak is hívják. Egyes névértelmezések szerint a kakas is egykor kankós volt, mely szintén a virág külleméhez kapcsolódó nemi betegséggyógyító hiedelmekhez köthető. Hívják csak simán veres kankósnak is.

Szépligeti Mátyástól megtudtuk, hogy a kakasmandikó Eurázsia számos területén előfordul. A Déli Alpokban, Dél Európában, a Kaukázusban, Szibériában, de még Japánban is. Magyarországon a Dunántúlon az Őrségben és a Vendvidéken, a Zselicségben, Belső-Somogyban. Az Északi-középhegységben a Tarna-vidéken és a Bükkben.

Üde lomberdők gyertyános tölgyesek és bükkösök növénye, de irtásréteken, erdőszeleken is megtaláljuk. Az Őrségi Nemzeti Parkban leginkább a Vendvidéken jellemző, de jelentős állománya él Zalalövő határában is. Ez utóbbi terület része a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszernek, rendszeresen felmérik a példányszámot. Itt 12-15 hektáron 400 ezer példány nyílik, és az adatok szerint évről évre gyarapszik. Ebben az erdőben még több más botanikai érték is előfordul. Él itt hóvirág, kisvirágú hunyor, erdei ciklámen, zalai bükköny, nemes májvirág, tavaszi csillagvirág, farkasölő sisakvirág. Az erdő jelentős része az ŐNP vagyonkezelésében van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában