elismerés

2021.04.18. 06:50

A vépi Dombai László naponta küldi pontos meteorológiai észleléseit

Naponta küldi precíz, pontos meteorológiai észleléseit, több szabadidővel szívesen felcsapna viharvadásznak. Dombai Lászlónál jártunk – a meteorológiai világnapon az idén neki ítélték az Év MET-ÉSZ-észlelője címet.

Tóth Kata

Dombai László, az év MET-ÉSZ-észlelője a kertjébe telepített csapadékmérő állomásnál

Fotós: Unger Tamás

Dombai László több mint tíz éve naponta többször észlel, küld égképet, egyéb időjárási adatokat és fotókat a vépi Béke utcából, ügyelve a pontosságra, a hiteles mérésre. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kiváló és részletes észleléseiért, a halojelenségek vizsgálatáért és a társadalmi csapadékmérés végzéséért neki ítélte az Év MET-ÉSZ-észlelője 2021 címet. Mióta figyeli értő szemmel az időjárási jelenségeket, és melyek hozzák lázba? Aggasztónak érzi-e a klímahely­zetet? Mivel foglalkozik, ha nem a hobbijának él? A vele való beszélgetésből ez is kiderült.

– 1965-ben születtem, Meszlenben nőttem fel, és mióta az eszemet tudom, az időjárást figyeltem. Már általános iskolásként volt hőmérőm az ablakban: reggel, délben, este feljegyeztem a mért hőmérsékleteket. Barométert a 70-es évek közepén kaptam a szüleimtől. A mai napig megvan, pontos adatot kopogtatás után ad. Mifelénk állandóan hófúvás volt télen. Mentem ki a határba, és az összehordott havon csavarogtam. Nyáron a viharok mindig Kőszeg felől érkeztek. Ahogy közeledtek, én már kinn ültem a diófán, számoltam, hogy a villámok után hány másodperc telik el a dörgésig, milyen messze van a vihar – ezek László emlékképei a gyerekkorából.

Az újságokban bújta az előrejelzéseket, a rádióban minden reggel és délután végighallgatta a körzeti időjárás-jelentést, és le is írta Budapest, Sopron, Győr, Szombathely, Nagykanizsa, Békéscsaba stb. adatait. Később az Ablak magazinműsort várta, abban az időjárás-előrejelzést Vissy Károllyal. Regényben, tudományos könyvben is az időjárással kapcsolatosak érdekelték. Internet még nem volt, egyedül érezte magát a hobbijával. Csak jóval később, 2010-ben csatlakozott a MetNet időjárási portálhoz, ott derült ki, hogy több ezren hasonló érdeklődésűek az országban.

Dombai László, az év MET-ÉSZ-észlelője a kertjébe telepített csapadékmérő állomásnál
Fotó: Unger Tamás

– Karosszérialakatosnak tanultam, pedig szívem szerint meteorológus lettem volna, de tanulni nem szerettem. Meszlen és Szombathely között buszozva állandóan a reptérre telepített, azóta lebontott meteorológiai állomást figyeltem a buszablakból. Az volt a vágyam, hogy valamikor az legyen a munkahelyem. Karosszérialakatosként mindössze két évig dolgoztam a Volánnál, utána a katonaságnál kitanultam a sofőrszakmát, 12 évig teherautó-sofőrként ott alkalmaztak. 2000-ben Ausztriába mentem kőműves mellé segédmunkásnak 3 évre. Mi­után hazajöttem, egy autómentőnél helyezkedtem el, utána a kórháznál, majd egy vastelepen sofőrködtem. 2013 óta teherautó-vezetőként járom a megyét egy árufuvarozó cég alkalmazottjaként – meséli.

1990-ben került Vépre. Évekig reggeltől estig úton volt, csak annyira telt, hogy mindennap ránézett a barométerre, süllyed vagy emelkedik-e a légnyomás, hideg- vagy a melegfront jön-e. 2010 óta végez méréseket. A Béke utcai családi ház kertjébe telepített Hellmann-rendszerű, kettős falú alumínium csapadékmérője az OMSZ tulajdona. Saját tányéros árnyékolóval ellátott hőmérőjével meg tudja nézni a pillanatnyi hőmérsékletet, páratartalmat. Külön hőmérő házzal rendelkezik, régebben szélmérője is volt.

– Kivétel nélkül mindennap leadom az időjárás-jelentést. A csapadékmérés időpontja szent: 6.45. Három műszakban dolgozom, és ha 5 órakor érek haza, is felhúzom az órát 6.30-ra, felpattanok, kimegyek megmérni, mennyi csapadék esett. Délelőttös héten 6-ra járok dolgozni, akkor a család éppen otthon tartózkodó tagját kérem meg a mérő cseréjére, de a mérést nem bízom másra, az adatokat ráérek később is leadni. A csapadék formáján és mennyiségén kívül azt például, hogy az egész égboltot tekintve hány okta a borultsági fok, van-e szél, milyen a látástávolság, milyen időjárási jelenségek mutatkoznak.

És ha már szóba kerül a csapadékmennyiség, megemlíti: a hosszan tartó csapadékszegény időszakok a jellemzőek, ugyanúgy, mint a 90-es években. Évek óta száraz a tavasz, utoljára december közepén volt 10 milliméter feletti csapadék. Ha esik is valamennyi, alig marad nyoma, olyan erős szél fúj, hogy fel is szárad. Ennek ellenére nem látja még aggasztónak a helyzetet: az időjárás szóban nemhiába szerepel a „járás”: a 70-es, 80-as, 90-es években is más volt a jellemző, de ezek csak átmenetiek. Kétségtelen, hogy felmelegedés van, de a változás lehetőségével.

Fél évszázadra visszanézve adódtak időjáráskalandjai: IFA-val járta az országot a 90-es évek elején, amikor Solt mellett olyan felhőszakadásba került, hogy térdig állt a vízben. Az 1999. augusztusi napfogyatkozásra szabadnapot vett ki. Csodálta a természet erejét akkor is, amikor homokviharba került Pest felé az M7-esen: földet hordott a szél a szántóföldről, hótolók járták az autópályát.

Amikor vezet, és valami érdekes ígérkezik, hevesebben ver a szíve, a fényképezőgép mindig mellette van. Szívesen fotózza a viharokat, a villámlást és a nap vagy a hold körül megjelenő légköroptikai, úgynevezett halojelenségeket is. Borzongással töltik el a viharok és a jégeső, és bár tudja, hogy kárt csinál, mégis alig várja, hogy átéljen egy komoly jégverést.

Vár még egy hatalmas forgószelet is. Ha külföldön élne, a tornádókat hajtaná, azt mondja, szívesen lenne viharvadász.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában