Hogyan tart lépést a hittanárképzés az új kor kihívásaival?

Konkoly István megyés püspök már a rendszerváltás előtt két évvel hirdetett Szombathelyen hittanárképző tanfolyamot, erre épülve jött létre a tényleges hittanárképzés a kilencvenes években. Jelenleg a Brenner János Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjában szerezhetők teológiai ismeretek, melyeknek a Szombathelyi Egyházmegye a volt kanonokház épületében ad helyet. Hároméves alapképzésen tanulhatnak a leendő katekéták, azaz lelkipásztori munkatársak, illetve a római katolikus kántorok. A katekéta képzettségűek a plébániákon hitoktatói, adminisztratív, illetve közösségszervező feladatokat láthatnak el. A kántorképzés két éve indult újra Szombathelyen, korábban a Berzsenyi Dániel Főiskolával volt közös az egyházzenei képzés. A képzés szakmai hátterét most is az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karának zenei tanszéke adja.

A szombathelyi központ erőssége a tanárképzés, ami nappali és levelező szakon, valamint államilag finanszírozott és önköltséges formában egy­aránt elérhető. Egyébként mind kántorból, mind hitoktatóból hatalmas lesz a hiány az egyházban, sok munkavállaló idős korú már. Sok hallgatót már a tanulmányai befejezése előtt alkalmaznak az iskolák.

– A tanárképzést zömmel érettségi után állók választják, ezen belül is sokan egyházi fenntartású iskolákból érkeznek – tudjuk meg a tanulmányi osztályvezetőtől. – A katekéta­képzésre mindenféle élethelyzetből érkeznek fiatalok és kevésbé fiatalok egyaránt. Még nyugdíjas hallgatóink is vannak, akiknek nincsenek ezzel munkavállalási terveik, csupán szeretnének a teológiában elmélyülni.

– A modern kor elvárásai­hoz nekünk is igazodnunk kell. A képzés fő sarokpontjai a teológiai stúdiumok és a pedagógia elmélete, gyakorlata. Folyamatosan figyelemmel kell lennünk arra, hogy a pedagógia milyen irányban mozdul el és ennek megfelelően kell a tananyagunkat korszerűsíteni. Ötévente akkreditációs bizottság minősíti, így szinte folyamatosan felülvizsgáljuk a tanterveket. Legutóbb két éve illesztettünk be új gyakorlati ismereteket, tanítjuk a modern technológia alkalmazását és tanulásmódszertan-kurzusunk is van.

Az oktatói gárda részben egyházmegyés papokból áll, akik az adott tudományterület elismert hozzáértői. Hozzájuk világi szakemberek társulnak a pedagógia, pszichológia területén, köztük gyakorló általános és középiskolai tanárok. A tanulást jól összeállított könyvtár segíti, melyből számos alapvető kötetet a pandémiás helyzetben digitalizálva vehetnek igénybe a hallgatók. Az előadások most az új technikákkal online zajlanak.

A soproni Schubert Anna­mária utolsó évét végzi az egyszakos hittanár-nevelőtanár képzésben. Első diplomája szociálpedagógus végzettség. Már dolgozott, amikor újra gyakorolni kezdte a hitet, amelytől korábban eltávolodott. Örömmel fogadta a hittanári képzést, ahol teológiai és tanári tudását is elmélyítheti.

– Az első négy év elvégzése után állami iskolában kezdtem tanítani – meséli. – Ez nagy kihívás. Az ember úgy szeretne kirepülni innen, hogy egy katolikus iskolában katolikus szülők katolikus gyermekeit tanítja. Az állami iskola óriási felelősség, sokkal nagyobb tudatosságot és rálátást igényel. Éppen ezért vagyok hálás ezért a négy évért. Olyan jó eszmecserék voltak, az atyáktól annyira különféle nézőpontokat kaptunk akár a filozófia, akár a hitélet bármely területén, ami egy nem katolikus iskolában óriási segítség. Megtanultunk érvelni, gondolkodni, tényleg az életre készítettek fel. Hogy hogyan reagáljak akkor, amikor egy nem igazán keresztény közegben egy Szentírással a kezemben azt mondom, hogy sziasztok, én most Jézusról fogok nektek beszélni. És lehet, hogy furcsán néznek rám.

Annamari nem titkolja, a gyerekek nagyon nehéz kérdéseket tudnak feltenni. – A picik a maguk őszinteségével, gyermeki mesevilágával annyira megdöbbentő kérdéseket tudnak nekem szegezni, néha elgondolkozom azon, hogy az ő nyelvükön hogyan tudok válaszolni. A felsősök pedig már tele vannak kérdésekkel, daccal, haraggal és azt szeretik hittanórán levezetni. Nagyon jó beszélgetéseket tudunk ilyenkor lefolytatni. Már az elején mondtam nekik, hogy bármikor jöjjenek hozzám, nincs buta kérdés. Azt gondolom, őszinték és megtalálnak minden hitéleti kérdéssel. Ilyenkor mindig eszembe jut valami, amit az egyik atyától hallottam és azt megpróbálom közvetí­teni feléjük.

A fiatal hitoktatóban a missziós szerep is sokszor megfogalmazódott.

– Szoktam idézni Szent Pál példáját, őt a gyerekek is ismerik. Megtérése után hittel hirdette Krisztus országát. A saját életemmel és tanúságtételemmel is próbálom azt igazolni, hogy azért, mert ők most azt érzik, hogy nincs Isten-kapcsolatuk, az nem jelenti azt, hogy nincs, vagy hogy nem is lesz. Ezt missziónak élem meg. Úgy érzem, most értem meg arra, hogy elmélyítsem az ismereteimet, hogy azok előtt az emberek előtt is tudjak érvelni, a hitet átadni, akik nem tudják ezt ilyen mélyen tanulmányozni. Hiteles keresztényi válaszokat csak akkor tudunk adni, ha megvan hozzá a megfelelő szókincsünk, tudásunk.

Kiemelt képünkön: A modern kor elvárásaihoz nekünk is igazodnunk kell – mondja Bakó Balázs