Képzeletbeli történelmi sétán „járhatták be” Szombathely déli városrészének egykori majorjait

A programot egy több részből álló, helyi identitást erősítő sorozat részeként hirdették meg. A pandémia miatt nem séták, hanem webes felületen szervezett beszélgetések során bontakozik ki Szombathely egyes városrészeinek, peremkerületeinek története. Ezúttal a déli városrész, azon belül is Petőfitelep és Újperint környéke volt a „célterület”, amelyről Orbán Róbert helytörténész jóvoltából érdekes új információkat tudhattak meg az érdeklődők.

Az előadó 18., 19. századi katonai és kataszteri térképekkel segítette a múltban tett utazást. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a mai Petőfitelep korábban Sorokpuszta volt, mai nevét az 1950-ben alakult Petőfi téeszről kapta azt követően, hogy a hetvenes évektől egyre több lakóház kapott itt helyet. Az egykori majorból mára a jelenleg vendéglőként használt uradalmi istálló, illetve egy gazdatiszti ház maradt meg, illetve az egykori temető ismerhető fel. Míg ez a településrész egykor Újperinthez tartozott, meglepő módon a Hatlábúmajor Gyöngyöshermánhoz, Nagypityer pedig Szőllőshöz. Ezek a települések ugyanis akkor még átnyúltak a Perint másik partjára, amely egyébként ugyancsak nem úgy folyt, mint napjainkban, hanem sokkal kanyargósabb mederben.

Ahogy a környékbeli majorok nagy része, úgy a Hatlábú vagy Hatlábusi vendégfogadó is a Szegedy család tulajdona volt. Orbán Róbert álláspontja szerint a név az udvaron épített szekérállásra utal, nem magára az épületre. Ezzel az emlékkel ellentétben a Nagypityer máig létezik, méghozzá a város egyik legrégebbi vendéglőjeként. Hogy az itt végzett pityizálásról, azaz iddogálásról kapta-e a nevét, vagy egy madárról – nos, ezt a kérdést nyitva hagyta az előadó, megannyi más izgalmas eltöprengenivalót hagyva a nagy történelmi múltú peremkerületekben élők számára.

Kiemelt képünkön: Orbán Róbert a déli városrész történetébe avatta be hallgatóságát