Mindig emberséges maradt – Vitéz Both Béla-emlékdíj kitüntetésben részesült Horváth Ferenc

A rendőr alezredes az ünnep előtt néhány nappal vette át a díjat a Markusovszky-kórház udvarán – tavaly szeptember óta a kórházparancsnok helyetteseként teljesít szolgálatot. A kitüntetéssel két évtizedes kiemelkedő munkáját és közösségi tevékenységét ismerték el.

– Kőszegen születettem 1973-ban. Gyermekkorom óta meghatározók az életemben a közösségek a tanulás, a zene és a sport révén is. Tagja voltam az ifjúsági, majd a felnőtt fúvós­zenekarnak, néhány évig az ÁFÉSZ kamarakórusnak, és a Tabulatúra régizene-együttesben is trombitáltam. Évekig ministráltam. Középiskolába a volt Latinkába jártam, technikus minősítést szereztem 1992-ben.

Egy év katonaság következett, majd Budapestre kerültem a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolára, ahol 1998-ban gépészmérnökként diplomáztam. Édesapámnak az öccsével akkor már saját lakatos-esztergályos műhelye volt. Szerette volna, ha átveszem, de engem gyerekkorom óta az egyenruha vonzott.

Kőszegen a határ közelségében a rendőrök, határőrök látványa megszokott volt, Horváth Ferencet az augusztus 20-i tisztavatások hangulata fogta meg. A szülei mindent megteremtettek, hogy tanulhasson. 1998. augusztus 20-án, amikor tisztté avatták, büszkeséget látott a szemükben.

Az ifjú tiszt hazakerült a szülői ház és leendő felesége közelébe. 1998-ban a Kőszegi Határforgalmi Kirendeltségen lett vezetőhelyettes, 1999 júliusától a Bozsoki Határőrizeti Kirendeltség vezetőhelyettesének nevezték ki: a zöldhatárőrizetben látott el feladatot. 2001-ben került át a Szombathelyi Határőr Igazgatósághoz magasabb beosztásba – a megyei irányító szerv technikai, majd műszaki osztályán teljesített szolgálatot 2007 végéig.

– 2001-ben még Bozsokon szolgáltam, amikor dr. Babos Albert határőr dandártábornok támogatásával jelentkeztem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság- és védelempolitikai szakára. Levelező tagozaton, munka mellett tanultam, 2004-ben végeztem. 2002-ben született az első fiunk, a második 2005-ben, öt év múlva megérkezett a harmadik gyermekünk is. Akkor már a rendőrség állományában voltam: a határőrség 2008. január 1-jével beolvadt a Magyar Köztársaság Rendőrségébe.

A megyei rendőr-főkapitányság ellenőrzési szolgálatához került. Kiemelt rendészeti főellenőrként azt kontrollálta, hogy rendőr kollégái szabályszerűen hajtják-e végre feladatukat. 2012-ben már az új struktúrában a Mobil Ellen­őrzési Csoport vezetője lett. Munkája kapcsán hangsúlyozza: a törvényeket be kell tartatni, ez is a rendőrség feladata. Ő igyekezett mindig emberséges maradni.

Szakmai életében nagy változást hozott a koronavírus-járvány. Megtiszteltetésnek érzi, hogy tavaly szeptemberben dr. Tiborcz János főkapitány felkérte, hogy Stubán Tamás kórházparancsnok mellett segítse a járvány elleni védekezést. – A kórházparancsnok az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét támogatja. Munkánk azt is célozza, hogy a kórház területén mindenki tartsa be a járványügyi szabályokat. Feladatunk még az adatszolgáltatás, hogy a vezetők megfelelő döntést tudjanak hozni a készletekkel kapcsolatban.

Ha anyag- vagy eszközhiány, egyéb, például beszerzési probléma adódik, a kórház az irányító szervének, mi pedig a Kórház-főparancsnoki Támogató Törzsnek tolmácsoljuk azt, akik az operatív törzsnek jeleznek. Az elején talán a közvélemény és a kórházi dolgozók is idegenkedtek a jelenlétünktől, de bebizonyosodott: segítjük a munkát, nem gátló-fékező tényezőként vagyunk jelen. A harmadik hullámban a korábbihoz képest még nagyobb a leterheltségünk, részben az oltások megyei koordinációja és a betegellátás kérdései miatt. Sok segítséget kapunk a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól, s az országos kórházfőparancsnok, dr. Halmosi Zsolt is minden támogatást megad a munkánkhoz – mondja.

A Vitéz Both Béla-emlékdíj nem csak az utolsó fél év megfeszített munkájának szól. Horváth Ferenc 2014 óta Kőszeg önkormányzata pénzügyi, jogi és rendészeti bizottságának külső szakértője, két éve az IPA Nemzetközi Rendőrszövetség kőszegi csoportjának vezetője. A rábízott feladatokat minden területen igyekszik maximálisan teljesíteni. Biztos háttere a családja, és sokat köszönhet szüleinek, akik becsületesnek, emberségesnek és hívőnek nevelték.