ruhaipar

2021.04.06. 11:30

Radics Tibor számára büszkeséget jelent a Styl vezetése

Radics Tibor 2019 nyarán vette át édesapjával a Styl ruhagyárat üzemeltető céget. A 65 éves apát, aki világéletében a konfekcióiparban dolgozott, már bemutattuk olvasóinknak. Most ismerkedjenek meg 37 éves fiával, akinek szakmailag éles váltást hozott az eltelt több mint másfél év.

Tóth Kata

20210326, Styl PR anyag, Radics Tibor ügyvezető, Szombathely, Cseh Gábor, CSG, Vas Népe

Fotós: Cseh Gábor

Ifj. Radics Tibor a Styl Ruhagyár operatív igazgatója. Ha nem látnánk a névjegykártyáját, nem a gyárban, az irodájában ülnénk le, akkor is hamar feltűnne a kötődés: kabátján, ingjén, de még a telefontokján is ott a minőséget jelző márkanév, a négybetűs felirat.

– Miután a korábbi tulajdonostól megvásároltuk a Styl hetvenszázalékos tulajdonrészét, rendezni kellett a komoly adóssággal átvett cég helyzetét. Hónapok kellettek, mire átláttuk a működést, és nekikezdhettünk az érdemi munkának. Sokan óvtak minket, hogy belefogjunk, de mi a számok mögött megláttuk a szakértelmet, a dicső múltat és a tapasztalatot. Ezt kellő alapnak gondoltuk egy sikeres új termelőüzemhez. Elhivatottak voltunk, de engem az első időkben az édesapám lelkesedése vitt. Ő az intuíciók embere, én racionálisabban gondolkodom, szkeptikusabb voltam a számokat látva. Nagy lendülettel vágtunk bele az építkezésbe: optimalizálni kellett a pénzügyeket, a gazdálkodást, utána a működési hatékonyságot. A világjárvány kezdetén időben reagáltunk, és kezdtünk maszkgyártásba. Ahelyett, hogy bezártuk volna a gyárat, óriási összefogással és szorgalommal folytatta a gyártást a kollektíva, és az ország legnagyobb textilmaszkgyártói lettünk. Büszke vagyok arra, hogy ezt a céget vezethetem – lelkesedik Radics Tibor.

Édesapja a ruhaipari szakmai részt képviseli, ő a mindennapi üzemeltetéssel, a hatékonyságnöveléssel és a szervezet fenntartásával foglalkozik. A stratégiai döntéseket együtt hozzák. Idősebb Radics Tibor hetente két-három napot tölt Szombathelyen, fia már ideköltözött, két hete szombathelyi lakcíme is van. Nem volt ez mindig így.

 

– Pesti, belvárosi születésű vagyok, a betonon nőttem fel. Furcsa volt először a vidéki élet, de most már az a szokatlan, ha Budapestre megyek. Nagyon megszerettem Szombathelyt. A Corvinus Egyetemre jártam, közgazdásznak tanultam, és mióta az eszemet tudom, érdekelt az informatika. Huszonévesen – tele ambícióval – kétféle vállalkozásokat vezettem: informatikait, amelyekben szolgáltatásokat fejlesztettünk, üzemeltettünk, ezen kívül a vendéglátóipar-fesztiválszervezés területén dolgoztam. Az utóbbi szórakozásnak, örömnek indult: informatikai szolgáltatóként külsős vállalkozóként kezdtem az ország egyik legnagyobb szórakoztatóipari cégénél, végül a cégcsoport felsővezetője lettem – felelős a rendezvényekért, a marketingért. Negyvenöt egységből álló országos hálózatot üzemeltettünk, az alvállalkozókkal együtt ezer ember munkáját irányítottuk nyolc éven át. Több százezer embert szórakoztatunk vendéglátóhelyeinken, fesztiváljainkon, rendezvényeinken – meséli.

Megtanult rendszerben gondolkodni, sok emberrel együtt dolgozni, a feladatokat delegálni és motiválni az embereket – ezeket a mai napig előnynek érzi. – Korábban a Stylhez képest kisebb cégeket vezettem, inkább brandekről érdemes beszélni. A Zamárdi Gasztro és Utcza Fesztivál például négy éven keresztül az egyik legsikeresebb balatoni fesztivál volt 20-25 ezer résztvevővel. Sikerorientált voltam, dinamikus, pörgős életet éltem. Tavaly márciusban búcsúztam el a rendezvényszervezéstől, az első rendezvénytiltási rendelet előtt.

– Hihetetlen volt az időzítés, de akkor már éreztem, hogy váltanom kell. Más típusú vállalkozásba csöppentem. Volt bennem félsz: mondván, nem értek a textiliparhoz, a gyártási technológiához. Idővel rájöttem: míg a szórakoztatóiparban a termék volt a legfontosabb, ahhoz alakítottam a szervezetet létszámban, erőforrásban, a textiliparban inkább a munkaerő megfelelő hatékonyságán van a hangsúly. Meg kellett értenem a rendszer és a munkavállalóink működését is. Kiváló szakemberek, tapasztalt, jó brigád dolgozik itt, akikből azonban hiányzott a kellő motiváció. Az ő fejükkel is kellett gondolkodnom, és miután ez sikerült, motiválhatóbbá váltak.

Felelek azért, hogy biztosított legyen a ruhagyár hatékony működtetése, tárgyalok az új megrendelésekről, hozzám tartozik a HR, a pénzügy, az üzemeltetés, az informatika, a logisztika. Folyamatosan fejlesztem, képzem magamat. Üzleti könyveket olvasok, elsősorban olyan menedzsment- és fejlesztési módszerekről, melyek segítségével a kihívást jelentő célok is elérhetővé válnak. Az új tudást alkalmazni is kell, a kollégáimtól is ezt várom el. Most tartunk ott, hogy kimondhatjuk: hosszú távon biztosan tudunk működni a stabilizáció után.

Kiemelt képünkön: Radics Tibor: „Meg kellett értenem a rendszer és a munkavállalóink működését is”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában