A Csepregen élő Gombos-Horváth Gabriella amigurumikhoz írt meséket

A történetben minden csupa gomb. Kezdődött azzal, hogy Szombathelyről Csepregre ment férjhez, és felvette párja Gombos vezetéknevét. Két éve kezdett horgolni gombszemű figurákat az interneten talált amigurumiminták alapján. Aztán egyszer csak túllépett azon, hogy mások terveit valósítsa meg.

– Szerettem volna egy oroszlánt, de nem volt hozzá olyan minta, amely tetszett volna, ezért kitaláltam magam. Harminc centiméteres figura, rengeteg munka van benne, besubáztam a kobakját, hogy nagy sörénye legyen – mesélte.

Azóta nem kell böngészni az internetet, mert az oroszlántól elég bátorságot nyert a tervezéshez, minden figurája egyedi.

– A párom ötlete volt, hogy hozzunk létre közösségi oldalt az amigurumiknak, amiket úgy fényképeztem, hogy szituációba raktam őket, és írtam hozzájuk szöveget. A bejegyzések elég „meseszerűek” lettek, jó visszajelzéseket kaptam. Innen jött, hogy ebből könyv is lehet. Szerencsés helyzetben vagyok, mert nem köt munkahely, a családi vállalkozásunkban dolgozom, ez lehetővé teszi ezt az időigényes hobbit. A Covid alatt kevesebb munka volt, és többet tudtam horgolni, az 56 figurám többsége a járvány idején született.

Tavaly novemberben már egyeztettünk Farkas Csaba könyvkiadóval, aki elvállalta a kötet megjelentetését. Ez sokat dobott a lelkesedésemen, még inkább megnőtt bennem ez az aktivitás, olyannyira, hogy most már a folytatást tervezgetjük, már csak azért is, mert minden figura nem került be az elsőbe.

A történet szerint Gombszemfalva úgy született, hogy két „horgonfont huncut mókus­legény”, Dióági Móric és testvére, Popper gondoltak egy nagyot: házikót építettek egy fára, s onnantól az a tisztás már nem­csak egy szép táj volt, hanem az otthonuk is lett. Környezetük benépesedett, a gombszeműek létrehozták a szeretet faluját…

Gombos-Horváth Gabriella (35) azt mondja magáról, hogy gyermeklelkű, és sosem lesz felnőtt, a kedvenc könyve ma is A kis herceg, amit nagyon sokszor újraolvasott. A figurákba belehorgolja a saját lelkét, és aztán mindnek személyiséget is tulajdonít, amelyet a nevük is kifejez. A párja a nagy névadó, de Fülbentoll Ludvigot, a házi libát például maga nevezte el.

– Fontos számomra a humor, szerintem ez manapság nagyon kell a helyzetek kezeléséhez, szeretek nevetni és nevettetni, nem vagyok egy nagy stand-up komedista, de néha tudok jókat mondani – hallottuk Gabriellától, akinek az is nagy elismerés volt, amikor egy keményebb karakterű nagypapa azt mondta, hogy ez még neki is tetszik, mert „vicces”.

A könyv pozitív fogadtatásának része, hogy az idei városi gyermeknapon ez lesz az online meghirdetett versenyen a jutalom. Gabriella mindhárom első helyezettnek horgol egy Móric mókust is.