Az ősi mesterség, ami soha nem tud kimenni a divatból – Őrségi cserépedényekből nyílt kiállítás – fotók

Kevesen tudják, hogy a kulturális értékek védelme is fel­adata az Őrségi Nemzeti Parknak, mondta dr. Markovics Tibor igazgató. Az Őrségben sok érték van: az Árpád-kori templomoktól a zsúpfedeles házakon és az archaikus nyelven át a tájat jellemző ételekig, a tökmagolajig; a népi mesterségek között pedig a legismertebb a fazekasság. Valaha száz gerencsért írtak össze, ma mindössze tizenöt működik. A régi élethez szorosan hozzátartoztak a maguk készítette edények és használati tárgyak, a konyhai eszközök 95 százaléka fazekastermék volt; később jöttek be a dísztárgyak. Régen volt fazekasképzés, vagy a családban apáról fiúra, sőt anyáról leányra szállt (női fazekasok, fazekasnők is voltak, vannak). Olyan munkamegosztás is létezett, hogy a nehéz munkát – például az agyagbányászatot – férfiak végezték el, a díszítést a nők.

Az igazgatótól azt is megtudtuk: végiglátogatták a ma élő fazekasokat, és mindenki szívesen adott mintadarabot, az elhunyt neves mesterek termékeit pedig a családtagok révén állították ki. A négyszáz tárgy között olyanok is akadnak, amelyeknek kormos az alja, vagyis használták, de vannak új, modern vonalú dísztárgyak is. A tárlat az idei turisztikai szezon végéig látogatható lesz.

– A fazekasság élő hagyomány, a gerencsérek szervesen illeszkedve élnek itt a tájban – mondta V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő. – Munkájuk közel áll a művészethez, termékeik szoborszépségűek. Otthon nekünk is van cserép levestálunk, étkészletünk, nagy becsben tartjuk. Fazekasok is kaptak már Folk Trend díjat, annak elismeréséül, hogy leképezik a régit, de a mai világba is illeszkednek. A cél, hogy ez a mesterség (is) minél tovább fennmaradjon, és ennek legjobb módja, ha vásároljuk a termékeiket. A szépség soha nem megy ki a divatból; a cserépedény egyszerre tükrözi a hagyományt – anyag- és eszközhasználatában tovább viszi a régit –, és a jelenkor stílusainak is megfelel.

Négyszáz tárgy a tárlaton

Az Őrségi fazekasságot az Őrségi Nemzeti Park két helyszínen mutatja be. Az előtérben egy életre keltett jelenet: lovas szekéren viszi korsóit a piacra a gerencsér. Látunk a vitrinekben drótos kuglófsütőt, öblös gulyásos tányért, szép kocsonyás tányérokat is, és sok más között Vörös Kálmán egykori fazekas 1946-ban kelt segédlevelét, aminek egyik aláírója Zsohár János neves iparos volt. A belső kiállítóteremben Cseke János, Róka Katalin, Róka Lajosné, Zsohár Balázs, Zsohár Gyula, Vörös Gábor, Tóth János, Nyakasné Czugh Zsuzsanna, Csótár Rezső, idősebb és ifjabb Albert Attila, Papp Vilmos Imre, Vörös Péter, a Czúgh dinasztia, Farsang Adrianna, Zsilinszky András, Kovács Erika mesterremekeit állították ki.

Kiemelt képünkön: V. Németh Zsolt (jobbról) a nagy öregekkel: id. Albert Attilával, Zsohár Gyulával, Csótár Rezsővel