Covid-fertőzés után – Gyerekeknél a magas láz az egyik fő kritérium

A poszt-Covid-szindróma a fertőzést követően 2-4 héttel jelentkezik, függetlenül attól, hogy a gyermeknek volt-e bármilyen tünete. Korábban azt tartották, hogy a 10–16 éves korosztályt érinti leginkább, a jelen helyzet azt mutatja: már háromévesek is kerültek emiatt kórházba – emlékeztetett a szakember. Minimum három napig tartó magas láz az egyik fő kritérium. Ha még két tünet jelen van a következők közül: hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, apró elemű, elnyomható kiütések a testen, ödémás kezek, lábak, kétoldali váladékozó kötőhártya-gyulladás, a száj nyálkahártyáján gyulladásos tünetek, aluszékonyság, gyengeség, tudatzavar, epernyelv, szívritmuszavar, fejfájás, izomfájdalmak, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, akkor poszt-Covid-szindróma a diagnózis.

A kórkép gyógyítása, a megfigyelés is kórházi körülményeket kíván, hangsúlyozta. Megnyugtatásul elmondta: két-három hónapos utánkövetéssel se kardiológiai, se tüdőbeli eltérést nem lehet észlelni a gyerekeknél. Jó a regenerációs képességük, és a laboreredmények is rendeződnek néhány héten belül. A sportoló gyerekeknél fontos, hogy négy-hat hetes pihenési időt betartsanak. Hosszan jellemző lehet viszont, hogy fáradékonyak a gyerekek, fejfájósak, rossz a hangulatuk, mellkasi fájdalom jelentkezhet náluk, miközben organikus ok nincs a háttérben. Sok tünet a pszichés megterheltségre utal.

Koraszülötteknél, akik több hónapig oxigénterápiát kaptak, veszélyesebb lehet-e a Covid-fertőzés? Extrém koraszülöttek esetén vajon még nagyobb a veszélyeztetettség? Indokolt lehet-e, hogy őket ne adják közösségbe óvodáskorig a járványveszélyre tekintettel? A szakember szerint veszélyesebb lehet számukra a fertőzés a tüdő nem megfelelő szellőzése miatt, de ha nem alakult ki bronchopulmonalis dysplasia (BDP, azaz krónikus tüdőbetegség, a baba fejletlen tüdővel jön a világra, ezért légzéstámogatásra van szüksége), később már valószínűleg nem romlik az állapota.

Ha a gyermek immunrendszere gyengébb, akkor a Covid-fertőzés szempontjából is veszélyeztetettebb? Dr. Papp Eszter gyermektüdőgyógyász azt venné figyelembe, menynyire volt beteges addig a gyermek. Ha fogékony volt légúti fertőzésekre, akkor lehet létjogosultsága az óvásnak, de ha jól tolerálta a közösséget fertőzések tekintetében, akkor a kortársaihoz hasonlóan élheti meg a fertőzést is.

Mi történik, ha tünetmentesen covidos egy gyermek, és bármilyen védőoltást kap? Dr. Papp Eszter szerint ha van olyan Covid-kontakt, akivel kapcsolatban álltunk az elmúlt két hétben, érdemes megfigyelni a gyermeket, de ha nem, akkor javasolt az oltás a kiadott szakmai irányelvek alapján. A védőoltás elmaradása éppen azokra a betegségekre jelent nagyobb kockázatot, ami ellen megvédett volna.

Be lehet-e vinni kisbabát az étterembe, ha a felnőtteket beengedik? A doktornő szerint ebben nehéz megnyugtatót mondani. A növekvő átoltottsággal a fertőzés esélye rohamosan csökkenni fog az emberek között, de az oltottak akár tünetmentesen is hordozhatják a nyálkahártyájukon a vírusokat. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, amivel a saját lelkünket meg tudjuk nyugtatni. A pici immunrendszerében is bízzunk, főleg, ha nem beteges.

Megelőzés, védekezés, illetve felkészülés vonatkozásában tudunk-e bármit tenni szülőként? – ezt is körüljárta, hangsúlyozva a testi-lelki egészség fontosságát: a megfelelő táplálkozást, a színes étkezést zöldségek, gyümölcsök tekintetében. Nyugtató hatású gyógyteákat, citromfűteát például és levendula-illóolajat akár a gyermekeknek is lehet adni, csak kisebb dózisban, kevesebb tealevelet leforrázva. S nagyon fontos a megfelelő alvásmennyiség és a mozgás. A kisgyerekek a környezet feszültségét veszik le. Lényeges, hogy a szülők próbálják magukat „kezelni”, lelazítani – ahogy ők belelazulnak a helyzetbe, úgy a kicsik is.

Kiemelt képünkön: A gyerekeknél sok tünet a pszichés megterheltségre utal