Frissen Vasból

2021.05.15. 11:30

Téglák fürdőznek a Belső-patak vizében Jákon

Egykor az urak, ma a templomdomb támfalának téglái „fürdőznek” a Belső-patak vizében. A falazóanyag megközelítőleg egy-másfél hónapot tölt majd a víz alatt. Erre az évtizedek, évszázadok során a téglákban lerakódott ásványi sók kioldása miatt van szükség. A téglákat később laboratóriumban vizsgálják, majd azokat visszaépítik a domboldalba.

Polgár Patrícia

20210514 patakban a templom téglái, Ják, Sarkadi Márton régész, Ják, Szendi Péter, Vas Népe

Fotó: Szendi Péter

Az elbeszélések alapján még ma is emlékeznek a helyiek: hajdanán a jómódú polgárok mártóztak meg a Belső-patakban. Úgy tűnik, a régmúlt egy időre most újraéled – az évek óta pihenő betonzsilip ismét funkciót kapott.

Tóth Ernő polgármester és a jáki önkormányzat támogatásával Sarkadi Márton építésvezető a templomdomb tégláit helyeztette az eltorlaszolt vízfolyásba annak érdekében, hogy a téglákból az azok szilárdságát rontó ásványi sók kiázzanak.

A szakember megkeresésünkre elmondta: a téglák a templomdombot kerítő támfal, illetve a Folnay-kapuig tartó kerítés részei voltak. Azok több különböző korszakból származnak, vannak olyanok is, amik már a 17. század óta védik a templomdombot.

Ezek közvetlen kapcsolatban álltak a talajjal, mivel nem volt szigetelés az alapozás és a fölmenő föld fölötti részek között. A vízből és az oldott ásványi-, valamint szerves anyagokból álló talajnedvesség felszivárgott a felmenő falakba, és egyes téglákat sajnos tönkre is tett. A még menthető darabokat most elhelyezték a Belső-patakba, hogy ázzanak.

– A falazóanyag szétmállása az esetek többségében nem a víz jéggé válása során bekövetkező térfogat-növekedés miatt van, hanem a talajban található ásványi és szerves sók kristályosodása a jelenség fő okozója – magyarázza Sarkadi Márton. – Ugyanis, amikor a víz kiszárad az anyagból, hátrahagyja ezeket a sókat. Ezeknek a térfogat-növekedése sokkal nagyobb, mint a víz jéggé válása során bekövetkezett térfogat-növekedés. A sók, ha nem távolítjuk el a falazatból és kikristályosodnak, akkor szétrepesztik a falat – mondta el kérdésünkre az építésvezető.

Hozzátette: – Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, el kell távolítani a téglákból a felszívódott sókat. Mivel a víz, mint vivőanyag szállította az ásványi sókat a falazóanyagba, annak a segítségével lehet a legkönnyebben eltávolítani azokat a téglákból. Ennek a legcélszerűbb módja az áztatás, ezért kerültek most a patak vizébe.

Sarkadi Mártontól azt is megtudtuk, hogy egy adag tégla egy-másfél hónapot tölt majd a vízben. Ezt követően laborvizsgálatok következnek, amelyek kimutatják, maradt-e még benne ásványi anyag.

Az első adag téglát a hétvégén helyezték a patakba, Sarkadi Márton szerint még egyszer ekkora mennyiséggel biztosan ugyanígy fognak eljárni. A bontáskor a már használhatatlan minőségű téglákat kiszelektálták, a patakba csak az újra felhasználható darabok kerülnek. Ezeket később visszaépítik a támfalba és a templomkerítésbe.

Kiemelt képünkön: Sarkadi Márton építésvezető elmondta: a téglák minőségromlásának megállítása az áztatás célja

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában