Bajnok lehet a HVSE – A futsaldöntő negyedik mérkőzése következik

Roppant kiélezett csatát vív a két élcsapat – tulajdonképpen az egész szezonban „gyötri” egymást a Haladás és a Berettyóújfalu. Az alapszakaszban a HVSE oda-vissza legyőzte riválisát, meg is nyerte az alapszakaszt. A rájátszásban viszont mindkét meccsen a Berettyó bizonyult jobbnak, megszerezte az első helyet, pályaelőnyből kezdhette a bajnoki döntőt.

Az egyik fél három megnyert meccsig tartó sorozatát idegenbeli győzelemmel kezdte (6-3), majd hazai diadallal (5-2) folytatta a Haladás. Legutóbb, szombaton már azzal a tudattal lépett pályára Berettyóújfaluban a HVSE, hogy ha nyer, akkor lezárja a bajnoki döntőt, begyűjti az aranyérmet. Ám a Berettyó nyert (5-3), így életben maradt.

Szerda este következik tehát a döntő negyedik – talán utolsó – mérkőzése.

– Szerettük volna már szombaton lezárni a döntőt, de sajnos nem sikerült – fogalmazott Alasztics Marcell, a HVSE remek formában lévő válogatott kapusa. – Sajnos közvetlenül a mérkőzés előtt az egyik edzésen megsérült Henrique, a brazil légiósunk hiánya pedig nagyban befolyásolta a játékunkat. De ettől függetlenül is gyengén kezdtünk, olyan gólokat kaptunk, ami eddig nem volt jellemző ránk, és ezúttal a helyzetkihasználásunk sem volt a leghatékonyabb. A második félidőben aztán már jobban teljesítettünk, de ez csak a szépítéshez volt elegendő. De nagy gond nincs: itt az újabb meccslabda!

Hazai pályán egyszerűen nem hibázhatunk. Élvezni fogjuk a szurkolóink támogatását – együtt pedig könnyebb kiharcolni a győzelmet, a bajnoki címet. A csapat roppant motivált, azon leszünk, hogy befejezzük a bajnoki döntőt. Nagyszerű érzés lenne együtt ünnepelni a drukkereinkkel. Sajnos a létszámgondjaink továbbra sem enyhültek. Darrieer már hetek óta maródi, Simic pedig a döntő egyetlen meccsén sem léphetett pályára – rájuk természetesen ezúttal sem számíthatunk. Abban viszont nagyon bízunk, hogy Henrique vállalni fogja a játékot. Dávid Ricsi az előző mérkőzésen tért vissza közénk, most talán több szerepet kaphat. Ugyanakkor a fiatalok bizonyították, hogy lehet rájuk számítani – vagyis teljesen mindegy, hogy ki lép pályára, győzni akarunk! Nem érzem azt, hogy nyomás lenne rajtunk. De kétségtelen, nagyon várjuk már a meccset – zárta szavait Alasztics Marcell.