Oltassuk-e a gyereket? – A vírusmutánsokról is kérdeztük dr. Schneider Ferencet

Nyújtanak-e, és ha igen, mennyi védelmet a kapott oltások a vírusvariánsok ellen? Ad-e védettséget a kínai vakcina, ha az oltás után elvégzett antitestteszt nem mutat jelentős ellenanyagszintet? A jelenlegi magyarországi átoltottság elegendő-e a negyedik hullám elkerüléséhez? Szükséges-e, és ha igen, miért, a fiatalok oltása? – ezekre mind rákérdeztünk a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház infektológiai osztályának vezetőjénél.

– Túl vagyunk a harmadik hullámon, napok is eltelnek anélkül, hogy igazoltan pozitív beteg érkezzen a kórházba, és pillanatnyilag is csak olyanok vannak, akik Covid-gyanúval kerültek be. Az oltási kampány, a távolságtartás és a maszkviselés sokat lendített a helyzeten pozitív irányba. Kérdés, hogy mi lesz a következménye annak, ha az intézkedések lazulnak, újra megtelnek a vendéglők, a nyaralóhelyek, ahol senki sem visel maszkot. Egyes országokban megint emelkedik a koronavírus-megbetegedések száma, függetlenül attól, hogy mindenhol előrehaladt az oltás. Minden mutáns megjelent már mindegyik földrészen. A külföldi adatokból ismert, hogy gyorsabban terjednek, súlyosabb megbetegedést okozhatnak, és már a fiatalabb korosztályt is érintik – köztük van a legkevesebb oltott –, valamint azokat az oltottakat, akik valamilyen ok miatt nem lettek védettek. Ezek a csoportok fogják továbbterjeszteni a betegséget. Indiai mutánsról még nem tudunk a megyéből, de afrikait már találtak Vasban – mondja a főorvos.

És ha már a mutánsok kerültek szóba, elmondja: úgy tűnik, hogy a védőoltások az eddigi variánsok ellen is védenek. – A vakcinák életben való megítélése most zajlik. Amikor dúl a járvány, akkor lehet megfigyelni, hogy mennyi a megbetegedés az oltottak és az oltatlanok között. Az oltottak között szignifikánsan kevesebb, igaz, elő-előfordul, de nem súlyos tünetekkel. Akik a legutolsó időkig a kórházba kerültek, azoknak a többsége például nem volt oltva.

A főorvos tisztában van vele, hogy az ellenanyag-vizsgálatok eredménye sokakat foglalkoztat, sőt nyugtalanít. Erről azt mondja: egyelőre nincs az oltási hatékonyságot egyértelműen megerősítő vagy kizáró teszt. – Egyrészt az oltás eredményességét az oltottak között előforduló megbetegedések számával lehet lemérni. Másrészt az antitesttesztek sokféle minőségűek. A vénás vérből elvégzett laboratóriumi vizsgálat megmutatja, hogy a vírus lezajlása után jelen van-e szervezetünkben antitest.

Ha valaki átesett a fertőzésen, vagy teljes inaktivált vírust tartalmazó oltást kapott – Sinopharm –, akkor az immunrendszere sokféle különböző fehérjére reagálhat. Ha olyan védőoltást kapott, amely a tüskefehérje ellen indítja be az immunválaszt – Pfizer, Moderna, AstraZeneca vagy Szputnyik –, akkor ellen­anyag csak erre az egy fehérjére képződik. A szerológiai tesztek többféle koronavírus-fehérje ellen is vizsgálhatják az immunválaszt. Ha olyan oltást kapott valaki, amely a tüskefehérje ellen vált ki immunreakciót, akkor olyan szerológiai tesztet érdemes végeztetni, amely a tüskefehérje elleni antitestet vizsgálja. Ha a teszt más koronavírus-fehérje elleni antitesteket keres, az nem találhat semmit akkor sem, ha a szervezet többféle ellenanyagot termel az oltás után – mondja.

– A védettség meghatározása ingoványos talaj: az antitestek kimutatása (az ellenanyagszint) biztonságérze­tet ad az embereknek, de a hiányuk nem jelenti azt, hogy védtelenek vagyunk. A leküzdött fertőzés vagy az oltás után a szervezetben lévő ellen- anyagok mennyisége idővel csökken: közvetlenül az immunválasz kiváltása után van belőlük a legtöbb. Az első fázisvizsgálatok alapján a vakcinagyártók mind kialakítottak véleményt arra vonatkozóan, hogy az oltóanyaguk mennyi ideig ad védelmet: fél évtől két évig tartó időszakot jelöltek meg. Ahogy halad előre az idő, ezekkel kapcsolatban is tisztul majd a kép. És nincs még egységes álláspont a harmadik – emlékeztető – oltásról. Hogy szükséges-e, annak megválaszolásához még nem telt el elég idő – állítja.

Schneider Ferenc továbbra is azt javasolja mindenkinek, aki még nem tette, hogy oltassa be magát. Ráadásul mostantól a 12–15 éves korosztály is felveheti a vakcinát. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint hosszú távon ez az egyetlen opció a Covid-19 elleni védelemre. Ma az új esetek több mint 22 százalékában gyerekek az érintettek, egy éve ez az arány még mindössze három százalék körüli volt. Sok felépült gyereknél is előfordul poszt-Covid-szindróma: kardiológiai, pulmonológiai, pszichiátriai segítségre is szorulhatnak. És bár a túlnyomó többség enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, ez nem jelenti a késői tünetek, panaszok elmaradását. Azt is hangsúlyozza, hogy a széles körű lakossági immunitás kialakítása szempontjából is elengedhetetlen a gyerekek beoltása.

Végül azt javasolja: oltatlanul tömegrendezvényre lehetőleg ne menjen senki. Ha mégis elmegy, használjon maszkot, bármennyire is nehezen kivitelezhetőnek tűnik.