Helyi védelem alá helyeztetnék a kámoni arborétum mellett található feketebodza-matuzsálemet

Már virágba borultak a bodzabokrok, itt a szörpkészítés ideje. Aztán gyorsan érni kezd az apró bogyó, és eléri a csaknem fekete színét, amiről ez a faj a nevét kapta. Ital és lekvár, sőt pálinka is készülhet belőle, de festékalapanyagként is számon tartják. A frissen szedett virágai palacsintatésztába mártva ki is süthetők, sőt leves is készíthető belőle.

Fiatal, egyenes, fehér béllel teli ágából a hajdani pásztorok furulyát, tilinkót és kavalt faragtak, a gyerekeknek pedig bodzapuska dukált. A legkiválóbb ásó- és lapátnyeleket a többéves, egyenes bodzahajtásokból készítették. A halászok általában bodzából csinálták a hálóvarró tűt. A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt. A bogyóból különböző adalék­anyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek. Erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték, magjából olajat sajtoltak. Valaha felhasználták e növény minden részét – a gyökerétől a kérgén át a leveléig.

Ma leginkább csak táplálkozási és gyógyászati szerepe ismert. A népi gyógyászatban a bodza volt a szegény ember patikája. Főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a TBC-t. A szárított virágaiból főzött teája kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. Bogyója A-és B-vitamint tartalmaz. C-vitamin-tartalma duplája a citrusfélékének. Levelét az érés gyorsítására komposzthalmokba keverik. Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják. Hatalmas, illatos virágzata igazi eldorádója a legkülönbözőbb rovaroknak. Bogyóit a madarak fogyasztják, magját is főként ők terjesztik. Számtalan haszna ellenére a kerttulajdonosok vagy a mezőgazdasággal foglalkozók leginkább gyomfának tekintik, és rendszeresen irtják. Így hát kevés példány éri meg az idősebb kort.

Ezért is különleges szerencse, ha valahol idősebb példányra akadnak. Balogh Lajos, a Savaria Múzeum botanikusa mintegy negyed évszázada egy szisztematikus élőhely-térképezés során akadt rá a kámoni arborétum déli sarkánál, kerítésétől alig pár méterre, a Gyöngyös-patak bal partján álló kéttörzsű, méretes bodzára.

– Az 1998-ban történt első állapotfelvételekor a hét méter magas fa törzskörmérete a talajszint feletti első elágazás alatt 1,5 méter, 2020-ban már 2,1 méter volt, az egyes törzseké mellmagasságban egy-egy méter körüli. 23 éve nagyon szép, szabályos gömb alakú, egészséges koronát viselt, amelynek átmérője több mint nyolc méter volt – sorolja a főmúzeológus az adatokat.

– Abszolút értelemben nem nagy méretű fáról van szó, hiszen a hazai fekete nyárak, kocsányos tölgyek vagy platánok mintegy tízméteres törzs­kerületéhez, harminc méternél is nagyobb magasságához képest kicsi. De saját faján belül mindössze két méretesebb fekete bodzát tartanak nyilván. Egyet Pécsen és egyet Szegeden. Az öreg és nagy méretű fákat nyilvántartó dendromania.hu honlap több más kis matuzsálemet is nyilvántart. Így például húsos somból 307 centiméter törzs- körméretű példány is létezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, galagonyából 216 centis a legnagyobb Somogyváron, csíkos kecskerágóból a 88 centiméteres kerületű is nagynak számít. Borostyánból viszont egy kőszegi példány a legnagyobb a maga 85 centiméteres körméretével.

A kámoni bodza körülbelül 75 éves lehet. Balogh Lajos szerint az öreg bodzafa lombkoronája az utóbbi években egyre szárad, részben az éghajlat melegedése, részben a rendszeresen ráfutó iszalag-, lonc- és borostyán-hajtások tömege miatt. A liánok terhétől már többször sikerült megszabadítani. A főmuzeológus szerint sajnálatos, hogy a kámoni bodza a mai napig nem került helyi védettség alá, holott a kezdeményezés már több mint húsz éve megtörtént. A főmuzeológus az idei Föld napján publikált internetes bejegyzést az kámoni bodzáról. Ebben egy felhívást is közzétett, hogy aki nagyobb, öregebb bodzát talál, jelezze neki.

Az öreg, nagy méretű fák listája ugyanis folyamatosan bővül. Az elmúlt évben 304 új fa gyarapította a listákat. A hat méter törzskörméret feletti fák száma idén hatvannal gyarapodott, összességében most több mint 900 ilyen fa van. Több Vas megyei adat is gazdagította a listát. Szombathelyről méretes magyalok, Zsennyéről amerikai ámbrafa, vadgesztenye és vasfa került be az adatbázisba.

Kiemelt képünkön: Balogh Lajos talált rá, folyamatosan figyelemmel kíséri a mintegy 75 éves fa sorsát