Országos érték érkezett Vas megyébe – Ezerféle rózsa illatozik Acsádon (fotók)

Az erdélyi származású asszony 1988 óta él Magyarországon, Kisújszálláson kezdett, 2000- ben költözött Acsádra. Először őshonos gyümölcsfákat telepített, nem volt akkor még Tündérkert mozgalom, egyszerűen neki ezt diktálta a józan paraszti ész, hiszen a tájfajták nem véletlenül vannak, az adott klímához azok alkalmazkodtak.

– A rózsákat is így kerestem, olyat akartam, ami „magyar”, így jutottam Márk Gergelyhez – mondja Pócs Margit. Az árnyas pajtában ülünk, ahol egyszer majd mesterségbemutatók lesznek, és kiállíthatja a szép bábjait is, amelyeket egy óvónőtől örökölt. Kinézünk a délutáni fényben fürdőző rózsákra – talán egy kicsit sok is nekik a nap –, ez a szépségtenger rengeteg munkát is jelent. De Margit szívesen dolgozik velük, úgy fogalmaz, hogy itt kiélheti magát, mert az is ő, aki kapál és a gödörfúrót fogja, meg az is, aki tintába mártott tollal írja a kertekről szóló idézeteket egy füzetbe; az első lapon ez áll: „Olykor az álmokért azzal fizetünk, hogy valóra kell váltanunk őket.”

Margit 2006-ban látogatott ki először Márk Gergely törökbálinti rózsakertjébe. Kérdezgetett egy ott kapáló nénitől, akiről kiderült, hogy a kertészmérnök rokona, Benedek Sarolta Mogyi, akinek egy csodaszép, különleges aranyrózsa fülbevalója volt.

– Aztán eltelt négy év, és itt, Acsádon találkoztam valakivel, beszélgettünk, de nem nagyon figyeltem a mondandójára, mert az aranyrózsa fülbevalóját néztem, és azon töprengtem, hol láttam már. Amikor adta a névjegykártáját, és megláttam a nevét, és rajta a Márk Gergellyel közös fotóját, akkor leesett a tantusz. Kígyóssy Schmidt Éva volt, Márk Gergely törökbálinti rózsakertjének támogatója, akiről a kertészmérnök rózsát is nevezett el, és nekem akkor már volt Kígyóssy Éva nevű rózsám. Márk Gergely ezzel viszonozta Éva támogatását, Mogyi pedig nekiadta hálából a rózsafülbevalóját. A rózsák iránti rajongásunk megalapozta a barátságunkat Évával, aki egyébként Berlinben él, és ma már ezt az acsádi kertet támogatja. Azért is fizetett néhány embernek anno, hogy a törökbálinti kert rózsafajtáit le tudjuk még szemezni, úgymond mesterséges légzéssel életben tartották még azt a kertet, de most már nincs meg. Márk Gergelyék meghaltak, átmentettük ide a nemesített gyűjteményt, amely akkor megtalálható volt. Ebben a kertben van 710 fajta, otthon a saját házamnál még van 330. A rózsakert bázisgyűjtemény besorolást kapott, mind az 1040 fajtának van génbanki azonosítója.

Pócs Margit 2013 óta építi a kertet, vannak acsádi és meszleni segítői. A Márk Rozárium gyűjteményes kert, amelynek az ázsióját nem a rózsák nagy tömege adja, hanem a fajtagazdagság. A klímaváltozás miatt lényeges a rózsák azon genetikai tulajdonsága, hogy elég szárazságtűrő növények, mert Márk Gergely Törökbálinton nemesített, ahol nem volt öntözési lehetőség. Margit azt is szeretné, hogy ne csak nézhető, hanem használható is legyen a kert, kerüljenek bele idővel programok is, például esküvők, majálisok, jógaórák. A rózsakertnek fantasztikus energiái vannak, Margit azt mondja, amikor hazaér, mindig azt érzi: megjött a „paradicsomba”. A Vönöckön élő, fotóművészként is ismert Somlósi Lajos – akinek a tervei alapján készült két pergola és a kőfal – megkísérelte leírni néhány Márk rózsa rezgését (hogy például melyik kapcsolódik a megbocsátáshoz vagy az áldáshoz). Margit ezeket nem érzi, csak azt, hogy bejön, és látja: itt van ez a sok ég, a gyönyörű felhők, a madarak, a rózsák, és mindig hálás a Jóistennek, hogy ezt neki megadta.

Nagyon szép „munkahely” – konstatáljuk, vizsgálgatva a körben kialakított tizenkét ágyást a leendő napóra körül; a téli hónapokat fehér rózsák szimbolizálják, a tavasz rózsaszín, a nyár sárga, az ősz piros, majd mutatók is lesznek.

A színek pompájáról külön szólni kell: a Márk rózsák legtöbbje rózsaszín, de az árnyalatai a ciklámenestől a narancsosig terjednek a skálán. Vannak rózsák, amelyeknek nem is lehet megmondani a színüket, mert a nyílás során még változik is. Meglepi a látogatót, hogy egy tövön kétszínű virág van. A Mami rózsa például elefántcsontfehér, amikor nyílni kezd, és egy-két óra múlva látszik a szélén, hogy kicsit pinkes, aztán a napok múlásával ez a szín átveszi az uralmat, és mire elhervad, már egész sötét rózsaszín.

Margit szeretné erősíteni a helyi kötődéseket. Az acsádiak kaptak rózsákat a Márk Rozáriumból, hogy ültessék ki a ház elé, tavasszal rózsatöveket osztott szerte Vas megyében adományként. A kertben helyi nemesítők, Józsa Miklós és Bánó István fáit fogja elültetni. Amikor a sok terv, temérdek munka motivációját firtatjuk, azt feleli:

– Amikor ideköltöztünk Kisújszállásról, kiástam a házunk mellől a sárga rózsatövet, és elhoztam, most is itt van velem a házam előtt. Engem nem szeret a muskátli, a leander se, nem találjuk a közös hangot, nem tudunk egy hullámhosszra kerülni. De a rózsa szeret engem. Mind megmarad, amit ültetek. Csak a tavaszi fagy tett tönkre néhányat.

Kiemelt képünkön: Pócs Margit 2013 óta építi az acsádi kertet