Osztrák–magyar kutatás dolgozza fel a nyugati határvidék elmúlt száz évét

A „border(hi)stories” kezdeményezés révén, ahogy ezt az elnevezés is mutatja, személyes történetek is segítik bemutatni az elmúlt évszázad sorsfordító történéseit, amelyek közül néhány még a tankönyvekben sem körvonalazódik tisztán. Fontos, hogy a történeti tények rekonstruálásában a két ország szakemberei közösen vesznek részt.

Az együttműködés ötletgazdájának tekinthető ausztriai történészprofesszor, Gerhard Baumgartner úgy fogalmaz: az elmúlt évszázadban gyakran alakult úgy a történelem, hogy az események eredményét eltérő módon élték meg a határ két oldalán levő települések. Ráadásul a határtérség rendkívül izgalmas tényeket tartogat, gyakran itt akkumulálódtak országos tendenciák, sőt nemegyszer egy-egy itteni településen íródott az európai történelem.

A közös munkában két bécsi kutatóintézet és Burgenland tartomány működik együtt a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, a Vas Megyei Önkormányzati Hivatallal, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal. A vasi hivatal a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeumot kérte fel a szakmai feladatok elvégzésére Vas megyében.

Csapláros Andrea igazgató elmondja: az intézménynek több feladat is jut az együttműködés során. Elsősorban nyilván itt található a legtöbb korabeli relikvia, tárgy, dokumentum, fotó és filmfelvétel, amelyekből építkezhet a korszak felmérése. Nagy segítséget jelent a történettudományi osztály szakértelme, de szükséges a néprajzi osztály anyagának áttekintése is.

A továbbiakban a múzeum készíti elő a kutatási eredmények alapján készülő vándorkiállítást, és a múzeumpedagógusoknak is sok tennivalójuk van a tárlat hatékony célba juttatását illetően. A tavaly januárban megkezdett együttműködés során – melyet a pandémia természetesen megnehezített – elsőként közös leltár készül Kelet-Ausztria és a két nyugat-magyarországi megye mintegy hatvan emlékhelyéről. Vas megyében tizenkét települést vontak be a feltárásba.

Míg például az 1921-es fegyveres harcok tekintetében Felsőszölnök, addig a magyarországi zsidók deportálása kapcsán Szombathely, Körmend és Kőszeg, a romák deportálását illetően Torony és Ondód, a németek kitelepítése ügyében pedig Kőszeg, Rönök és Vaskeresztes került az érdeklődés fókuszába. A feladattal megbízott Ács Zoltán történészt az elérhető forrásokról kérdeztük.

– Csaknem egy esztendeje dolgozom kollégáimmal ezen a feladaton, ami nemcsak a forrásmunkák elemzését, levéltárakban való kutatást jelentett, hanem személyes interjúk készítését is. Történész és médiaszakember lévén számos dokumentumfilmet forgattam ebben a térségben, amelyek azt mutatják be, hogyan ágyazódik be az egyes ember sorsa a történelembe. Nagyon fontos forrást jelentenek még most is az itt élők személyes elbeszélései. Van olyan 96 éves bácsi, aki szinte az egész korszakot végigélte. Hihetetlenül érdekes dolgokról számol be. Az elbeszélésekből kirajzolódik, hogy a határ menti településeket először Trianon vágta el egymástól, de azután még volt mód a túloldalon lévő földek megművelésére, a rokoni, baráti kapcsolatok ápolására. A tolerancia megmaradt az itt élő népek között. A második és még súlyosabb elszakadást a vasfüggöny korszaka jelentette, amely a magyarországi lakosság számára csak az 1989-es határnyitással ért véget. A történész elmondása szerint a tizenkét vasi település anyagának és a középponti témáknak a felmérése lezárult. Most egy interaktív térkép készül, amelyen az egyes településnevekre kattintva rá lehet majd bukkanni az ott elhangzott történetekre, filmrészletekre. A következő lépés pedig a háromnyelvű kiállítás elkészítése lesz, amelyet iskolákba, művelődési házakba juttatnak el, illetve múzeumpedagógiai módszerek és iskolai segédanyagok is készülnek, hogy új tudásanyagot adjanak hozzá a határtérség történelmének ismeretéhez.

Kiemelt képünkön: A kutatásban partner a Savaria MHV Múzeum. Ács Zoltán és Csapláros Andrea