Ökoport

2021.06.07. 17:30

Sárvár táján előkerült a lápi póc – Felmérték a Rábát a nemzetközi programban

Lezárult az a négyéves nemzetközi program, melyet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság indított a Rába vízgyűjtőjén található élővilág megőrzéséért. A két osztrák és két magyar partner részvételével lezajlott projekt 2018-ban kezdődött. A kutatók vizsgálták a határon átnyúló vízfolyások veszélyeztetett élőhelyeit, védett állatfajait, feltárták a veszélyeztető tényezőket és intézkedési tervet is kidolgoztak ezek elhárítására. A projekt szemléletformáló elemeket is tartalmazott.

Gyöngyössy Péter

Korábban már beszámoltunk róla, hogy két magyar és két osztrák szervezet többéves programot indított a Rába vízgyűjtőjén található élővilág megőrzéséért. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a Biologische Station Neusiedler See és a Naturschutzbund Österreich – Landesgruppe Steiermark számos külső szakértő bevonásával vizsgálta a határon átnyúló vízfolyások veszélyeztetett élőhelyeit, védett állatfajait.

Az uniós pályázati támogatással megvalósult projekt május végén zárult. Minden eddiginél részletesebb és átfogóbb leltár készült a Rába vízgyűjtőjének természeti értékeiről. Kidolgoztak egy intézkedési tervet a területet veszélyeztető inváziós fajok visszaszorítására. Feltárták a folyókra épített duzzasztógátak hatását az élővilágra, megvizsgálták a hallépcsők működésének hatékonyságát.

Felmérték a Rábát a nemzetközi programban
Fotó: VN/Őrségi NPI

Azonosították az árvízvédelem és a természetvédelem közti legjelentősebb érdekellentéteket és javaslatokat fogalmaztak meg az ellentétek feloldására. Tanulmányutakat és képzéseket szerveztek a vízfolyások élővilágának megismerésére és természetismereti foglalkozásokat tartottak iskoláscsoportoknak.

A vízi élőlényekről készült egy tíz csomagból álló interaktív digitális foglalkoztatóanyag is az iskolák számára.

A projektnek dr. Szentirmai István, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője volt a felelőse. Kérdésünkre elmondta, hogy a többéves program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Rába vízgyűjtőjének vizes ­élőhelyei méltó helyet kapjanak a Vas megyei természetvédelemben.

A 2018-ban megkezdett kutatások során több tízezer adattal gyarapították a Rábáról és mellékvizeiről az ismereteket. A korábbi és az új adatok alapján elkészítettek egy térinformatikai modellt, amelyben a Rábát és mellékvizeit egy kilométeres szakaszokra osztották és egy összetett természetvédelmi szempontrendszer alapján értékelték – végül rangsorolták a területeket. Ennek alapján a Rába országhatártól Sárvárig terjedő szakasza mellett a Gyöngyös-patak felső folyása, valamint a Kőszegi-hegység patakjai bizonyultak a legértékesebbeknek.

Fontos vizsgálatokat végeztek

A kutatások egyik érdekes eredménye, hogy egy Sárvár környéki holtágból előkerült a lápi póc nevű fokozottan védett halfaj, mely eddig Vas megyéből nem volt ismert. Ezért egy holtág-rehabilitációs programot fognak megvaló­sítani.

A kutatások másik érdekessége, hogy Kenyeri határában, egy erdőtömbben a veszélyeztetett díszes tarkalepke legnagyobb nyugat-dunántúli állományát találták meg. Ennek nyomán megkezdődtek az egyeztetések az erdőgazdálkodóval is a megfelelő kezelés érdekében.

Jó adatnak számítanak a díszes légivadász nevű szitakötő jelenlétére utaló adatok. A Kazár-Borzó és az Arany-patakból is előkerült. A kutatások során az invá­ziós fajok jelenlétét is vizsgálták. Az osztályvezető szerint az inváziós növények közül a fehér akác, a cseh keserűfű és a magas aranyvessző olyan mértékben elterjedt, hogy ezek esetében csak a legértékesebb területek mentesítése jöhet szóba.

Ugyanakkor a szintén erőteljes terjedés előtt álló selyemkóró, valamint a kaukázusi medvetalp robbanása még megakadályozható. Ugyanígy a Rábában elterjedt külhoni ezüst kárász, a jelzőrák, a kosárkagyló, az izlandi iszapcsiga és a tömzsi hólyagcsiga tömeges előfordulása ellen már nincs mit tenni, de még megakadályozható, hogy a kisebb mellékvizek is megfertőződjenek.

Különösen a rákpestist terjesztő jelzőrák további terjedése ellen kell küzdeniük a szakembereknek. Örvendetes viszont, hogy a Dunában már elterjedt veszélyes inváziós halfaj, az amurgéb még nincs jelen a Rábában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában