2021.06.11. 07:00
Virág és bolyongás: a kisember nagy eposza
Ez is a rituálé része: elismételni, hogy James Joyce mekkora szívességet tett nekünk, hogy nagyszabású regényének, az Ulyssesnek egyik hősét, Virág Lipótot szombathelyi származásúnak mondja. Már ebben is benne van a vándorlás.
Fotó: VN-archív
Virág Lipót, avagy Leopold Bloom ott táncol a valóság és fikció határán. A Fő téri Blum-házban „tényleg” a Blum család lakott – talán tényleg közülük valaki lényegült át Virág Lipóttá. (Volt az őskép.) Akárhogy is: Szombathelynek helye van a nagy nemzetközi láncolatban, sőt kivételezett helye.
Hiszen Virág Lipót „a mi hősünk” is. Még szép, hogy – mint a világ annyi más városában – itt is meg kell rendezni a Bloomsdayt, amelynek dátuma nem változhat (mint akármely más ünnepé). Június 16-a az Ulysses „játszódásának” óriásira növesztett napja (méghozzá 1904-ben), ehhez igazodik a világon minden Bloomsday. És ha az Ulysses Odüsszeia-paródia (vagy legalábbis az eposz újraírása), akkor kinek-kinek be kell járnia ilyenkor a maga Odüsszeiáját. A regény egyébként könyv formájában Sylvia Beach kiadásában jelent meg először, 1922-ben Párizsban. (Jövőre évforduló.)
Az Ulysses mégis fejtörést okoz az irodalmároknak. A tudományos vitákat hagyjuk rájuk, mi inkább élvezzük a napot: a Joyce-regény úgyis a kisember nagy-nagy eposza. Szombathelyen az idén is válogathatunk a programokban. Menjünk az orrunk, a szemünk – és Virág Lipót után. 16-án Bloomsday!
Kiemelt képünkön: A Fő téri Blum-ház falából kilépő Joyce-szobor Veres Gábor munkája. Valóság és fikció határán
