A Boldog Brenner-iskola könyvtáros-tanára küldetésének érzi, hogy olvasóvá nevelje a gyerekeket

– Azok a gyerekek, akik naponta 20 percet szánnak az olvasásra, sokkal jobban teljesítenek az iskolában, mint akik kevesebb időt fordítanak rá. A nyári szünidőben a több hetes kimaradás miatt nagy a tudásvesztés. Ugyan ez az időszak a pihenés, töltődés ideje, de aki nyáron is olvas, az jóval kevesebbet felejt – ezzel nyit a tanárnő. Hangsúlyozza még, hogy mennyire fontos az olvasmányok sokszínűsége: a hagyományos könyveken kívül bármilyen szöveg szóba jöhet a receptekről a társajátékok játékszabályain át az utcai feliratokig – a mindennapokban ezek is hasznosak, a szövegértésben segítenek. És hogy nem kell feltétlenül papíralapon olvasni, lehet e-könyvből vagy laptopról is.

– Olvashatnak élménykínáló szépirodalmat, tudáskínáló ismeretközlő könyveket vagy egyéb informáló olvasmányokat. Jó, ha ételrecepteket néznek célzottan, rejtvényt oldanak meg vagy együtt néz utána a család annak, milyen látnivalók vannak nyaralóhelyükön. Arra azért figyeljünk, hogyha kinyit egy könyvet, és ötnél több ismeretlen, idegen kifejezést talál benne, akkor az nem neki való – mondja.

Többféleképpen lehet ösztönözni azokat a gyerekeket, akik maguktól nem ülnek a könyv mellé. Erre Iványiné Nagy Kinga öt módszert ajánl. Az első: játsszunk bingót! Beszéljük meg a gyermekünkkel, hogy egy-egy alkalommal minimum hány percet szán az olvasásra. Ezt írjuk rá egy 5×5 négyzetből álló táblára. Minden négyzetbe írjunk egy helyzetet, ami kijelöli, hol vagy hogyan olvasson (a strandon, egy fa tövében, vonaton, a konyhában, a szőnyegen heverészve, elemlámpa fényénél, a kedvenc pólójában, hangosan stb). Minden olvasási alkalommal válasszon egy helyzetet, és ha olvasott a vállalt időn át, azt áthúzhatja. Amennyiben összegyűlik öt egymás melletti négyzet vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan, akkor a teljesítményéért kupon jár. A kuponra írjunk rá valamilyen ajándékot (fagyizás, kedvenc süti, mozi, strand, családi társasozás, vacsora kívánság szerint), amit a nyár végéig be lehet váltani. Ha minden négyzetet áthúztunk, azért arany kupon jár, ami egy nagyobb ajándékot jelenthet. (Forrás: Chickabug blog)

A második: készítsünk kis zászlókat! Minden könyv elolvasása után kidíszíthet gyermekünk egyet. Kerüljön rá a könyv címe, szerzője és néhány mondat a könyvről, esetleg egy rajz. A kész zászlókat fűzzük fel sorban egy fonalra és a füzért tegyük ki a lakásban, hogy mindenki láthassa. A harmadik: készüljön értékelő táblázat minden nyári olvasmányukról. Írja fel a könyv címét, szerzőjét, a kezdés és a befejezés idejét. Végül csillagokkal értékelje, mennyire tetszett a könyv. A negyedik: készítsünk naptárt! A szünet minden napjához írjunk be valamilyen olvasnivalót. Ha hosszabb olvasmányt választunk, azt több napra is írhatjuk. Szerepeljen a naptárban regény, mese, vers, magazin, napilap, recept, játékszabály, bármi, amit olvasni lehet. Itt is ösztönző, ha beváltható kuponnal jutalmazzuk gyermekünk szorgalmát. Végül az ötödik: készítsünk olvasmánytáblázatot. Ez tartalmazzon öt oszlopot ötféle olvasási móddal. Az öt fejléc: Kinek? Mit? Hol? Mikor? Hogyan? A sorokba a fejléc szerint kerüljenek helyzetek, ötletek. Néhány példa: olvass anyukádnak, apukádnak, a plüssmackódnak, olvass elváltoztatott hangon, dörmögve, mormogva stb. Bónuszként a legkisebbeknek színezős olvasónaplót ajánl és azt, hogy olvassanak minden nap! Ha 10 percnél több ideig teszik, kiszínezhetnek egy ábrát. A szünet minden napjára jut egy kis kép. (A Freepik és a MyCuteGraphics oldalakon szabadon letölthető és felhasználható képek vannak).

– Az olvasmányok sikeres megértéséhez mi, szülők úgy segíthetjük hozzá a gyerekeket, ha beszélgetünk ezekről, kérdéseket teszünk fel – mondja a tanárnő. Ha szépirodalmi műről van szó, azt például, hogy hol játszódik, hogyan kezdődik és végződik a történet, mi a cselekménye, kik a szereplői. Közülük melyik tetszett a legjobban, mit kérdezne az írótól, és hány csillaggal jutalmazná a történetet. Kinek ajánlaná, kinek nem, és miért. Ismeretterjesztő művek esetén szóba jöhet kérdésként az, hogy miről szólt az olvasmány, mi tetszett benne leginkább, mit mesélne el belőle a barátjának, hogy tetszettek a képek, illusztrációk. Találkozott-e idegen szavakkal, kifejezésekkel, amiket nem értett. Esetleg szívesen olvasna-e még a témáról mást is.