Bővült a Rábavidéki Tájegységi Értéktár: a Luca napi kántálás és a rigászás is bekerült

V. Németh Zsolt miniszteri biztos, országgyűlési képviselő a bizottsági ülést megelőző sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Rábavidéki Tájegységi Értéktár Hungarikum pályázata pozitív elbírálásban részesült. Ennek jóvoltából 4 millió forint támogatást kapnak a térség értékeit bemutató mesesorozat megvalósítására.

A tanácskozáson részt vett Éles Krisztina, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Vas megyei igazgatója, aki hasznos tanácsokkal látta el a bizottság tagjait. Elmondta, hogy a hungarikumtörvényhez fűződő kormányrendelet az intézetet bízta meg, hogy módszertani segítségével támogassa a helyi értéktár bizottságok létrehozását. Azonban a közművelődési szakemberek még fontosabb szerepet töltenek be a helyi értéktári közösségek összekovácsolásában.

– Nekünk abban van a legfontosabb szerepünk, hogy szerethetővé tudjuk tenni a helyi értékeket. Fontos, hogy olyan dolgok kerüljenek be a települések és tájegységek különleges jelentőségű értékeinek listájába, amelyekről a helyiek kimondják, hogy érték, és amelyekhez tudják kötni helyi identitásukat – magyarázta.

Éles Krisztina felelevenítette, hogy az NMI 2014 óta segíti az értékek iránt elkötelezett közösségek munkáját. Akkor még csak a megyei és a nádasdi települési értéktár működött a megyében, azóta 124 települési és tájegységi értéktára van Vasnak – ebben országosan egyedülálló a megye. – Az értéktárakkal megvalósítható egy kulturális alapú gazdaságfejlesztés. A már meglévőket továbbgondolva, a helyiek támogatásával érdemes nekilátni a munkának – javasolta. Úgy véli, az értékek felkutatásában is érdemes a helyiekre hagyatkozni, hiszen nekik olyan dolgok is eszükbe juthatnak, amikre a kis létszámú bizottság esetleg nem gondol.

Az elsőként Rábavidéki Tájegységi Értéknek megválasztott szellemi, tárgyi és épített örökségek közül kerültek az értéktárba külön településekhez köthetőek, mint például az apátistvánfalvi, egykori Batthyány-tulajdonban álló Götz-major, valamint ugyancsak a településen álló Harding Szent István-templom, a Vendvidék második legnagyobb temploma.

Egy megfoghatatlannak tű­nő, ám annál nagyobb becs­ben tartott érték is helyet kapott az értéktárban: Pável Ágoston nyelvész, etnográfus munkássága. Emellett egy természeti kincs, a Hármashatárkő is tájegységi érték lett. Az egész térségre jellemző értékek között megtalálható a „gyűjteményben” a Rábavidékre jellemző szórványtelepülés-szerkezet, valamint az október közepéhez, végéhez kötődő Szellemek Éjszakája is. A helyi népszokások közül első körben a papírvirág-készítés hagyományát választották be az értéktárba. Szintén bekerült a halálhír kiharangozásának különleges hagyománya és a farsangi rönkhúzás.

A bizottság múlt csütörtöki ülésén javasolta egy másik farsangi szokás, az alakoskodás beválasztását – farsangfarkán a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. A cél a tél elűzése. Szokások közül a Luca napi kántálás és a szlovén temetkezési hagyományok kerülnek az értéktárba. A tájegységre jellemző egyedi vadászati formát, a rigászást, valamint a füstös konyhát is tájegységi értékké választották.

Kiemelt képünkön: A farsangi rönkhúzás hagyományát elsők között vették fel a tájegység értéktárába