Talált egy denevért? Ha segítenénk, bánjunk kesztyűs kézzel az állattal!

Ha nappal, nem sötét helyen találkozunk denevérrel, nagy valószínűséggel mentésre szorul – magyarázza Rába Veronika, a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpontjának gondozója. Bajba jutott denevért legygyakrabban a földön kuporogva, napközben a falon vagy fatörzsön lógva láthatunk. Az ilyen állat jellemzően macskák vagy ragadozók karmai közül menekülhetett meg, de előfordulhat az is, hogy légypapírba vagy rágcsálócsapdába ragadt.

– A sérült denevért helyezzük kilyuggatott papírdobozba, azonban ezt tegyük a lehető legóvatosabban, ugyanis könnyen ficamot vagy szárnytörést okozhatunk neki. Ha lehet, a szárnyát ne is fogjuk meg – tanácsolja a gondozó. Veronika arra is felhívja a figyelmet, hogy mindenképpen kesztyűben fogjuk meg az állatot, hiszen az ijedtében megharaphatja megmentője kezét. Emellett, ha kis denevérrel van dolgunk, fontos, hogy meleg közeget biztosítsunk a számára. Ezt tehetjük úgy, hogy melegvizes- palackot helyezünk mellé vagy melegítőpárnára tesszük a dobozt. – A kölyök denevérek az első egy-két napban az anyjukon csüngnek, ami így repül velük. Ilyenkor előfordulhat, hogy lepottyan a pici. Ha szerencsésebb, akkor ezt település felett teszi, ahol van esély arra, hogy valaki megtalálja, így túlélheti az anyjától való elszakadást. Hozzánk is került már így állat. A legfontosabb, hogy mindenképpen szakember segítségét kérjük, ugyanis a denevérek különleges odafigyelést igényelnek fejlődésük során. Speciális, kölyökmacskák számára kifejlesztett tápszert kapnak. Ezt előszeretettel alkalmazzuk kistestű emlősök felnevelésénél, hiszen rengeteg, a fejlődésükhöz fontos tápanyagot tartalmaz – mondja Veronika. Etetésükkel, itatásukkal sem érdemes próbálkozni, azonban a felnőtt állatokhoz a dobozba tehetünk be egy kupakban vizet.

A denevérek a naplementével válnak aktívvá, akkor repülnek ki nappali rejtekhelyükről, amit rendszerint épületek réseiben, pajtákban, redőnytokokban alakítanak ki. A gondozó egy érdekességet is megoszt olvasóinkkal: szürkületkor, amikor a kirajzás megindul, a kis denevéreket a szülők bennhagyják a repedésekben, amelyekben kvázi „denevéróvodát” alakítanak ki: több család szülőközösséget képezve egy helyre hordja öszsze a kicsiket, amik összebújva várják a rovarvadászatból viszszatérő felnőtteket.

Május végétől július elejéig születnek a kölykök, ebben az időszakban tízes nagyságrendben kerülnek be a madármentő központba. Rába Veronikától tudjuk, hogy az elmúlt hetekben is több kisebb és nagyobb denevér érkezett hozzájuk, amiket az ott dolgozók sikeresen megmentettek. Ezek, miután meggyógyultak és felnőttek, visszatérhetnek a természetbe. – Érdemes ilyenkor egy több száz tagot számláló kolóniába helyezni őket, ahol újra tudnak alkalmazkodni a szabad élethez – magyarázza.

Plusz egy jó tanácsként Veronika elmondja, ha a denevér berepül a szobába, kapcsoljunk le minden villanyt, tárjuk ki a helyiség ablakát, minden más nyílászárót pedig csukjunk be. Így megakadályozhatjuk, hogy másik szobába repüljön át az állat. Az ablakon pedig ügyesen ki fog találni.

Kiemelt képünkön: Rába Veronika jelenleg is több denevér „pótmamája”