Költségvetési csalás: 30 millió forintos büntetést szabtak ki egy cégre

A Győri Ítélőtábla hivatalos közleményben tájékoztatta lapunkat, mint másodfokú bíróság – abban az ügyben, amelyben az elsőfokú bíróság a vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette – a 2021. szeptember 28. napján kihirdetett ítéletében (az ügyészség fellebbezésének és a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően) a Szombathelyi Törvényszék ítéletét megváltoztatta akként, hogy a vádlottak bűnösök minősített költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, I. és III. rendű vádlottak bűnsegédként, II. rendű vádlott tettesként. Ezért I. rendű vádlottat 3 év börtönbüntetésre, 300 napi tétel, összesen 450.000 Ft pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra; II. rendű vádlottat 3 év börtönbüntetésre, 300 napi tétel, összesen 450.000 Ft pénzbüntetésre, 3 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra; III. rendű vádlottat 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, 3 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte, míg az érintett kft.-vel szemben 30.000.000 Ft pénzbírságot szabott ki.

A Szombathelyi Törvényszék a 2020. november 13. napján meghozott ítéletében a három vádlottat az ellenük különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette, a jogi személlyel szembeni pénzbírság kiszabására irányuló indítványt elutasította.

Az ügyészség szerint a vádlottak felmentése téves volt, tipikus adócsalási ügyben atipikus ítélet született, amelyhez a tényállás megalapozatlan megállapítása és a bizonyítékoknak a megszokottól eltérő, a logika szabályaival merőben ellentétes, életszerűtlen mérlegelése vezetett. A kettő gazdasági társaság közül a gépjárművek eladójaként szereplő – semmilyen iratanyaggal nem rendelkező, alkalmazott nélküli, az elkövetési időszakban 200 euróért külföldi állampolgár nevére íratott, majd kényszertörlés alá került – gazdasági társaság III. rendű vádlott ügyvezetősége mellett csupán egy „számlagyár” volt, tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett, a nevében kiállított számlák formailag és tartalmilag is hamisak, valótlanok voltak, azok alapján a gépjárművek vevőjeként szereplő gazdasági társaság II. rendű vádlott ügyvezetősége és I. rendű vádlott segítsége mellett áfalevonási jogot nem érvényesíthetett volna. Az ügyészség fellebbezését és a másodfokú ügyészség indítványát a másodfokú bíróság – a fentiek szerint – alaposnak találta.

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítélete nem jogerős, az ellen másodfellebbezéssel lehet élni a Kúriához. A Győri Fellebbviteli Főügyészség mindhárom vádlott büntetésének súlyosítása érdekében jogorvoslatot kért.