Áder János köztársasági elnök és Borut Pahor szlovén államfő is részt vett a Magyarországi Szlovének Szövetsége ünnepi rendezvényén – fotók

A Magyarországi Szlovének Szövetsége (MSZSZ) megalakulásával megvalósult a szlovén nemzetiségi közösség vágya, hogy önálló nemzetiségi szervezettel rendelkezzen. A Szentgotthárdi Színházban szombaton együtt ünnepeltek a nemzetiségi intézmények képviselői a Rábavidékről és a Muravidékről, a kultúra, az egyház, az oktatás és a gazdaság képviselői, a határ két oldaláról érkezett polgármesterek és díszvendégként Áder János köztársasági elnök és Borut Pahor, a Szlovén Köztársaság elnöke. Köszöntőjében Kovács Andrea elnök elmondta: szervezetük lefektette a magyarországi szlovén nemzeti közösség kulturális autonómiájának alapjait. Eredményesen tevékenykedik a kulturális örökség és az anyanyelv megőrzéséért és fejlesztéséért, kiadványokat jelentet meg, rendezvényeket szervez és részt vállal a szlovén Rábavidék gazdasági fejlesztésében. Ám, mint mondta, erőfeszítéseikben nincsenek egyedül. Együttműködnek az Országos Szlovén Önkormányzattal, a szentgotthárdi szlovén főkonzulátussal és Szlovénia budapesti nagykövetségével is Munkájuk még sikeresebb, mióta szószólójuk van a magyar parlamentben.

1990. október 27-én Felsőszölnökön fiatal értelmiségiek és néhány idősebb kisebbségi aktivista hozták létre az első független csúcs-szervezetet, a Magyarországi Szlovének Szövetségét. Hirnök József alapító, korábbi elnök, jelenlegi alelnök összegezte a bejárt utat. Majd Borut Pahor szlovén elnök lépett a mikrofonhoz: az egész szlovén közösség, a Rába-vidék és a közös, határon átnyúló régió ünnepének nevezte a szombatit. Emlékeztetett: Szlovénia és Magyarország feladata is, hogy saját területén elősegítse a kisebbségek fennmaradását és fejlődését.–Valamennyi kisebbség, még ha kis számú is, rendelkezik azzal az erővel, hogy lerombolja a sztereotípiákat és a világot jobbá tegye. A Magyarországi Szlovének Szövetsége három évtized alatt sok mindent elért. Sokszor szerény eszközökkel, amit bátorsággal toldott meg, és a Rába-vidéki szlovének szívmelegével – fogalmazott. A Rába-vidéki szlovének által megvalósított projektekről úgy fogalmazott: azok spontán módon összekapcsolják a természetet, a kultúrát és a nyelvet. A közösséget úgy jellemezte: látásmódjában és szellemiségében erős, de sebezhető is. Éppen ezért gondosan megtervezett, mindenre kiterjedő támogatásra van szüksége. – Örülök, hogy mindkét ország részéről nagyobb ez a támogatás, mint korábban bármikor. Ma a nemzeti kisebbségek a hídszerepnél többet jelentenek az országok között. Egyre inkább belépési pontként szolgálnak a szomszédos ország nyelvi, kulturális és gazdasági terébe. Most, amikor a válsághelyzet újra és újra emlékeztet bennünket a jószomszédi viszony és a határokon átnyúló összeköttetés jelentőségére, ez különösen fontos – mutatott rá.

– Nemzethez tartozni egyszerre személyes és közösségi érzés. A Magyarországi Szlovének Szövetsége több mint 30 éve fáradozik azon, hogy e hazában a szlovén nemzetiségűek sose érezzék magukat egyedül, hogy a nemzetiség megtartó közösség is legyen – ezt már Áder János köztársasági elnök fogalmazta meg köszöntőjében. Kijelentette: – Aki hazához és nemzethez kétfelé egyformán tartozik, az nem megosztja a ragaszkodását, hanem megkettőzi azt. Magyarország Alaptörvényét említette, mely szerint minden velünk élő nemzetiség államalkotó tényező, de ez korántsem azt jelenti, hogy a többségi társadalom – mintegy kegyet gyakorolva – elismeri és hozzászámolja az államhoz nemzeti közösségeinket. Ennél sokkal többről van szó: a velünk élő nemzetiségek is mi vagyunk, ők a honfitársaink, a szomszédaink, a sorstársaink. Osztozunk velük a közös életben és a közös hazában. Hangsúlyozta: az a nemzet, amely nem veszi természetesnek nemzetiségei jogait, nem támogatja őket abban, hogy megéljék egyediségüket, nemcsak az európai értékek ellen vét, de önmagát sem becsüli. A magyar és a szlovén nemzet sok évszázados békés együttélését példaértékűnek nevezte. Mint mondta, az országainkban élő nemzeti közösségeket kölcsönösen megbecsüljük, mindkét nemzetet gazdagítóan magunkénak érezzük az egymás területén élő nemzetrészeinket.

A szlovén alkotmány pedig őshonos nemzeti közösségként tekint a muravidéki magyarságra, széleskörű kulturális, nyelvhasználati és önrendelkezési jogokat biztosít nekik. A legkevesebb, hogy mi is ugyanezt tesszük a magyarországi szlovénekkel, mert ez a mércénk –mondta.

A szövetség munkájának fontos szereplői és formálói a fiatalok – iskolások, egyetemisták és énekkarok is részt vettek az ünnephez kapcsolódó gazdag kulturális műsorban.