Érzelmi intelligencia

2021.09.30. 20:00

A mese a lélek karbantartója – A szakemberek szerint az olvasóvá válás óvodáskorban elkezdődik

A mese amellett, hogy jó kikapcsolódás, játék és szórakozás, rendkívül nagy hatással van a lelki életre, komolyan fejleszthető vele az érzelmi intelligencia.

Tóth Judit

Fotós: © Szendi Péter

Fotós: © Szendi Péter

Dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi oktató a mesék szakértője, aki azt mondja, hogy a mesemondás és a mesehallgatás segít a lélek karbantartásában.

– Az érzelmi intelligencia a legfontosabb képességünk, amellyel a mindennapi életünkben boldogulunk – hangsúlyozza dr. Kádár Annamária. – Ezáltal tudunk például kapcsolatot teremteni, a saját érzéseinket kifejezni, másokét felismerni, és a konfliktusokat kezelni. A gyerekek nem tudják megjátszani az érzelmeiket, teljesen egocentrikusak, számukra csak pozitív és negatív érzések vannak, pont úgy, mint a mesehősöknél a mesékben, hiszen ott is van jó és rossz.

A meseszakértő úgy véli, hogy a mesélés tulajdonképpen már a méhen belüli életben elkezdődik, a magzattal való kapcsolatfelvétel a mesélésnek egyik formája. Később jönnek a különféle altatódalok, mondókák, a döcögetők, höcögtetők, járogatók, arccsiklandozók. Kétéves kor körül már az énmesék következnek, ezek a gyerek életéről, mindennapjai­ról szólnak. Három-négy éves korban jönnek az állatmesék, láncmesék, csalimesék. A varázselemekkel teli népmeséket négy és fél éves kor előtt nem szabad elővenni. Ez kétféleképpen árthat: egyrészt a gyerek rövid távú memóriája még nem annyira fejlett, hogy egy bonyolult cselekménysort észben tudjon tartani. Másrészt ilyenkor még nincs meg a kettős tudat, a gyerek még beleéli magát a mesébe. Annyira egy síkon van a fantázia és a valóság, hogy az például teljesen természetes, hogy a sárkány bármikor bemászhat az ablakon. Ez szorongásokat okozhat, így az életkori sajátosságokat igenis figyelembe kell venni. De nem kell kilúgozni a történetet, benne kell hagyni a horrorisztikus elemeket. Nyugodtan olvassák a szülők, hogy a vadász felvágta a farkas hasát. A gyerekek számára a rossznak nagyon nagy méreteket kell öltenie ahhoz, hogy a jó győzelme végül katartikus legyen.

A harmincéves szombathelyi Pernyész Dóra is a mesék bűvkörében él. Meseíró és grafikus, eddig három könyve jelent meg, Habcsók hercegnő, Bence és Bonifác, valamint Ördögfiók címmel. Két öccse van, gyakran volt náluk családi program a közös mese, amelyet tanítónőként dolgozó édesanyja olvasott.

– A magyar népmesék és Benedek Elek írásai mind benne voltak a repertoárban, de én vevő voltam a kortárs mesékre is, emellett nálunk a diafilmek is népszerűek voltak – mondja. – A mesekönyveim megjelenése kapcsán sokszor találkoztam gyerekekkel, szerintem szeretik a könyveket, szeretnek olvasni, főleg kalandos történeteket. Író-olvasó találkozókon mindig érdeklődőek, ilyenkor nemcsak az adott meséről esik szó, hanem a meg­írásának körülményeiről is.

Pernyész Dóra a mesék bűvkörében él, úgy tapasztalja, a gyerekek szeretnek olvasni Fotó: Unger Tamás

Wágner Dávid, a körmendi Faludi Ferenc Könyvtár intézményegység-vezetője azt mondja, a népmese örök és kortalan, ezeket a köteteket mindig keresik. Örvendetes, hogy az olvasóvá válás már óvodáskorban elkezdődik, az iskolásokat pedig hol a pedagógusok, hol a szülők, nagyszülők viszik a könyvtárba. A körmendi gyermekkönyvtárnak évente csaknem ezer beiratkozott tagja van, akikről elmondható: a népmesék mellett magyar klasszikusokat is kölcsönöznek, Bálint Ágnes Mazsolája, Frakkja vagy A kockásfülű nyúl Marék Veronikától mind örök kedvencek. Az új rajzfilmek vagy animációs filmek alapján készült könyvek ugyancsak nagyon keresettek.

– A lényeg az olvasáson van, mi erre buzdítunk mindenkit, aki betér hozzánk – mondja a könyvtárvezető.

A hétköznapok elemeit is beleszövik

Dr. Kádár Annamária a gyerekek által írt meséket is tanulmányozza. Megállapította, hogy pontosan nyomon lehet követni, melyik gyerek hallott, olvasott meséket, mert a különféle fordulatok visszaköszönnek saját történeteikben is. Az optimista életfilozófia is érződik ezekben a mesékben. Teljesen másképpen fejezi be az írását egy olyan gyerek, aki meséken szocializálódott, mint az, aki rajzfilmeken nőtt fel. Utóbbinál sokkal súlyosabb és véresebb következményei vannak az eseményeknek. Érdekes, hogy a mindennapok elemeit is beleszövik a meséikbe a gyerekek, így találkozott már olyan királylánnyal, aki leveskockából tyúkhúslevest főzött, de előfordult pattanásos királyfi, sőt olyan király is, aki elment kölcsönkérni a szomszédba a következő fizetésig.

Kiemelt képünkön: Németh Bianka, Simon Júlia, Gersli Fanni és Varga Róza a körmendi gyermekkönyvtárban

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában