tektonikai folyamatok

2021.09.21. 14:00

A répcelakihoz fogható földrengés tavaly októberben volt – Egy hegység húzódik ma is a talpunk alatt

A szombati földrengés bár kicsinek számít, jól jelzi, hogy a mélyben ma is zajlanak a tektonikai folyamatok.

Budai Dávid

Szombaton hajnalban Répcelak térségében többen arra ébredtek, hogy mozog a föld. A rengések magnitúdója 2,6, illetve 2,9 volt a Richter-skálán, ami erősség szempontjából rendkívül gyengének számít, ilyen szintű földrengésből naponta akár ezer is van világszerte. Csakhogy nem Magyarországon – a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapja szerint nálunk idén eddig ez volt a legnagyobb földrengés, augusztus végén Komáromban 2,2-es, márciusban Nagykanizsán 2,6-os erősségű, már érzékelhető rengéseket mértek, de a répcelakihoz fogható 2,9-es erősségű rengés utoljára tavaly októberben volt, a Miskolc- közeli Felsőzsolcán.

Szabó József, Répcelak polgármestere és családja is érzékelte a rengéseket, a bútorok nyikorogtak, miközben távoli morajlás hangja hallatszott, sokan pedig csak a hírekből hallottak a rengésekről, károk sem keletkeztek sehol.

– A Rába vonalától az osztrák határig terjedő területen bármikor előfordulhatnak földrengések – mondja dr. Kovács Gábor, az ELTE BDPK Földrajzi Tanszék adjunktusa. Az Adriai-lemez a mai napig nekifeszül az Alpoknak, és gyűri tovább, így volt ez már évmilliókkal ezelőtt is, aztán egy adott ponton, amikor a hegység túlmagasodott, a kőzetlemez felül elhelyezkedő részei, úgynevezett takarói becsúsztak a mai Kárpát-medencébe, létrehozva ezzel a Dunántúli-középhegységet. A Répcelak környéki terület ma már meglehetősen lapos, de egy-egy kitüremkedés – például Szelesténél – arról árulkodik, hogy egy rég eltemetett hegység bújik meg a lábunk alatt. Az Alpokról becsúszó kőzetlemezek mozognak tovább, szombaton is ez történt. Dr. Kovács Gábor szerint néhány kisebb utórengéssel még lehet számolni, de nagyobb földrengés mostanában nem valószínű. Mivel azonban megvan a földrengés kipattanásának lehetősége, nem lehet kizárni, hogy egy nap komolyabb, akár károkat okozó rengés is bekövetkezik. Ezt előre jelezni nem lehet, legfeljebb a statisztikából indulhatunk ki, amely szerint az elmúlt 250 évben mindössze öt, a Richter- skálán 5-ös vagy annál erősebb rengés fordult elő Magyarországon.

Kiemelt képünkön: A kőzetlemezek mozognak tovább. Dr. Kovács Gábor ad magyarázatot a rengésre

Kapcsolódó cikk:

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/foldrenges-volt-bukon-de-tobb-vas-megyei-telepulesen-is-lehetett-erezni-5301761/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában