Az idei késői fagy keresztbe tett a méhészeknek is: akác- és repce- alig van, hársméz egyáltalán nincs

Utoljára nyolc éve volt jó idény, akkor megfelelő volt a hőmérséklet, volt elég csapadék, és a méhcsaládok is szépen fejlődtek. Állandósultak tavasszal a késői fagyok, ez megnehezíti a méhészek dolgát, akiknek fő bevételi forrásuk az akácméz, az akác pedig rendkívül fagyérzékeny. A hazai csaknem 500 ezer hektárnyi akácerdő hetven-nyolcvan százaléka elfagyott az idén. – Mintegy hatszáz méhész van a megyében, akik mindannyian megtapasztalták a nehézségeket – mondta Benedikti Árpád, Vas megye méhészeti

szaktanácsadója.

Az akác elfagyott, a virágok foltokban jelentkeztek a fákon. Ebből nyolc-tíz kilót tudtak kipergetni a méhészek átlagosan. A repce valamivel kedvezőbb képet mutat, bár később virágzott, a virágzása a szokásos négy hétnél tovább, majdnem hat hétig tartott. Ebből sem volt kiemelkedő eredmény, közepesnek mondanám, az átlagos pergetés 10–15 kiló között van. Persze ez változó, hiszen nem minden méhészet van repcetábla közelében. Problémát okozott az is, hogy a repce virágzása idején nagyon változékony volt az idő, előfordult, hogy a méhek kirepültek, mert hívogatta őket a repce, de közben nagyon lehűlt a levegő, és kint pusztultak. A szaktanácsadó elmondta, hogy három dolog kell ahhoz, hogy jó évet zárjanak: a méhek megfelelő fejlődési üteme, virág, csapadék és mellé lehetőleg meleg idő.

Dr. Vörös Ottó nyelvész, nyugalmazott főiskolai tanár is méhészkedik, mégpedig 1958 óta. Nagyanyja Őrimagyarósdról származott, ott egy családi területen van a tanár úr vándorméhese, jelenleg húsz méhcsaláddal. – Tíz fok alatt nem repülnek ki a méhek, egész egyszerűen azért, mert megfagynak. Pici a testük, könnyen kihűlnek, és elpusztulnak – mondta Vörös Ottó, akinek méhese egy akácerdő közepén van.

– Mi többnyire abból tudunk pörgetni, amit az erdő ad, hiszen a nagy repce- vagy napraforgótáblák nem igazán jellemzőek errefelé. Ráadásul Őrimagyarósd környéke fagyzugos hely, itt akkor is van fagy, amikor máshol nincs. Az idén alulteljesítettek ők is. Akác és repce alig van, hársméz pedig egyáltalán nincs. Most még virágzik az aranyvessző, amelyet szolidágóként emlegetnek manapság. Itt még lehet egy kis gyűjtésre számítani, de azt meghagyják táplálékul a méheknek. A fagyok beálltával a méhek fürtöket képeznek a királynő köré, így melegítik. Ez mind ösztönös, a túlélésről szól, hogy aztán tavasszal, a természet éledésével újra munkába álljanak.

Az idén április 4–9. között voltak komoly fagyok, ez nemcsak a méhészeknek ártott, hanem a teljes mezőgazdasági ágazatnak.

Kiemelt képen: Dr. Vörös Ottó nyelvész-tanár őrimagyarósdi vándorméhesénél