2021.09.04. 07:00
Jól kifőzték az üzemi kosztot – 1981-ben az aktív keresők 26,6 százaléka vette igénybe a közétkeztetést
Az életszínvonal-politika és a közétkeztetés negyven éve azon témák közé tartozott, amelyről csaknem mindenkinek megvolt a maga véleménye. Még annak is, aki soha nem kényszerült üzemi vagy vendéglátói kosztra. 1981-ben készült egy átfogó jelentés, amely hiteles képet ad arról, hogy melyek voltak a diák- és a felnőtt-közétkeztetés tapasztalatai.
Fotó: Fortepan/Gábor Viktor
A jelentés abból a tényből indult ki, hogy 1976-ban határozatban jelölték meg a legfontosabb tennivalókat. 45 évvel ezelőtt például az is el ő volt írva, hogy az általános iskolások arányát emelni kellett oly módon, hogy felkutatták a szabad kapacitásokat; magyarul azokat az étkezési helyeket, ahol gyermekek ebédelhettek. E célból terveztek Szombathelyre egy olyan vendéglátói étkezdét, amely akár több iskola ilyen igényét is kielégíthette.
A határozatban szereplő intézkedések eredményeként jelentősen bővült a vendéglátói hálózat, mintegy 130 milliós költséggel. Szombathelyen a Derkovits városrészen elkészült az említett központi konyha és étterem, Kőszegen, Körmenden, Sárváron, Nádasdon, Csörötneken létesült közétkeztetést is vállaló egység. Az áfészek és a téeszek is jelentősen hozzájárultak a közétkeztetés tárgyi feltételeinek kialakításához. A téeszek üzemi konyhái Őriszentpéteren, Ikerváron, Répcelakon és Bérbaltaváron vállaltak részt a közétkeztetésben.
Az intézkedések hatására 1981-re több mint 21 és fél ezerrel emelkedett Vas megyében a közétkeztetésben részesülők száma. A lakosságnak 24, az aktív keresőknek 26,6 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást. Az ételforgalom öt év alatt az országos átlagot meghaladóan megyénkben 61,3 százalékkal, ezen belül az előfizetéses étkeztetés 73,5 százalékkal emelkedett. Az előfizetők aránya 41 százalék volt Vas megyében. Külön elemezték a gyermek- és diákétkeztetés tapasztalatait. Az ebben részt vevők aránya gyorsabb ütemben emelkedett 1976 és 1981 között: 56,9 százalékkal nőtt.
Az általános iskolásoknál az ellátottság 32,2 százalékról 49,7 százalékra emelkedett. A tanulóknál csaknem a fele, 40,4 százaléka részesült napközis ellátásban. Az iskolai konyhák fejlesztésével, a vendéglátói egységek kapacitásának jobb kihasználásával sikeresen teljesítették a kitűzött célokat. A megyei vendéglátóipari vállalat Szombathelyen tíz általános iskolai konyhát vett át üzemeltetésre. A vállalat öszszesen mintegy hatezer diákot étkeztetett. Ezt egészítette ki a Nyugat-magyarországi Vendéglátó Vállalat, amely két általános és egy középfokú iskola konyháját üzemeltette. Egyre gondosabb, szervezettebb volt az árubeszerzés.
Az életkori sajátosságokra is figyeltek, az ételeket ennek megfelelően állították össze. A közép- és felsőfokú iskolákban az étkezői létszám az általános iskolásokénál is gyorsabban emelkedett. Az ellátottsági arány itt 50,9 százalékról 75,3 százalékra nőtt. A megye 22 középiskolája közül mindössze nyolc nem rendelkezett konyhával. Ezeknek a vendéglátó vállalatok teremtették meg az étkezési lehetőséget. A lakosság tömegétkeztetése szétszórtabban történt. Munkahelyeken 12 étterem működött. Saját kezelésű üzemi konyhával 49 munkahely rendelkezett, s 84 vendéglátóipari egység látott el közétkeztetési feladatot.
A falun élők közétkeztetését 53 melegkonyhás ÁFÉSZ-egység segítette. Az étkezők száma itt is meghaladta az ötezret. A közétkeztetésben részt vevő felnőttek száma 37 százalékkal emelkedett, a konyhai kapacitás pedig öszszesen meghaladta a 77 ezer adagot. Az üzemi és vendéglátói éttermekben sokat javult az ételek minősége, és a felszolgálás is megfelelt a kulturált színvonalnak.
Kiemelt képen: 1981-ben 21 ezerrel többen étkeztek az üzemi konyhákban, mint 1976-ban
