Alpakák az Őrségben – Könye Katalin Szaknyéren teremtett számukra otthont – fotók

Könye Katalin született őrségi, nem betelepült. Ezt azért fontos megjegyezni, mert számára az állattartás életforma, nem múló szeszély. Kata családja generációk óta tenyészt szarvasmarhát, ő azonban néhány éve belefogott az alpakatartásba is. Az alpakák őshazája az Andok, az inka birodalom volt, újabban pedig – különösen Bolívia, Peru és Chile területén – megnőtt az állományuk.

Kata többször járt ezen a vidéken, ott tetszett meg neki ez az állat. Úgy gondolta, hogy az őrségi legelők és az itteni klíma ideális lehet az alpakák számára, ezért állatokat vásárolt Chiléből, amelyek gyakorlatilag egy istállónak berendezett állatszállító repülőgéppel érkeztek meg Hollandiába, onnan pedig Magyarországra. Pontosabban Szaknyérba, a meseszép őrségi településre, ahol Katáéknál egy 22 ezer négyzetméteres terület csak az alpakáké. Van medence és téli szállás, a nyári nagy meleg idején a berekfák és a tölgyek adnak árnyékot és hűvöset, ráadásul a farm határában csordogál a Szentjakabi-patak is. Itt minden az állatokért van. A hely páratlan, az alpakák – amelyek mind törzskönyvesek – jól érzik magukat, de nem vágynak simogatásra. Szelídek, ugyanakkor tartanak is az ismeretlentől. Kata farmján tizennégy alpaka él. Mindegyiknek külön neve van, hirtelen nem is tudjuk megjegyezni az összeset, de biztosan van köztük Kókusz, Komisz, Gőgös, Johanna, Kakaó, Túlélő, Tökmag és Bolyhos.

– Szerintem ennél boldogabb alpakák a világon nincsenek. Mi nem utasítjuk az állatainkat, nincsenek vezény – szavak, mindent úgy csinálnak, ahogy az nekik a legjobb. Meghagytuk a természetes életterüket – mondja Kata, aki szinte már gyermekeinek tekinti állatait. A szaknyéri farmon az alpaka nem haszonállat, vagyis nem gazdasági célból tartják, inkább hobbiállat, sőt már-már inkább családtag. Katától megtudjuk, hogy az alpakák a magányt nagyon nehezen viselik, csordában élnek, matriarchális rendszerben. A csoport vezetője a legbölcsebb, a legintelligensebb, tapasztalt nőstény. Fizikai erő vagy egyéb fizikai tulajdonság ebben nem játszik szerepet. Az alfa alpaka tehát egy nőstény. A szaporulat természetes. Mesterséges termékenyítéssel – inszeminációval – nem tud szaporodni ez a faj, ennek genetikai okai lehetnek.

Az alpaka más állatokkal kijön, de olyan legelőre nem megy, ahol előtte más is járt. Tiszta állat, olyannyira, hogy ha a csorda egy pontot kiválaszt saját területén, akkor az összes egyed oda vizel és trágyázik. Az alpaka igen jól tűri a hideget, még a mínusz 15 fokot is, viszont az erős napsütést és a nagy meleget nehezen viseli, ezért nyár elején időben kell gondoskodni nyírásáról. Egy alpaka ára 100- 150 ezer forint, de ez még nem biztos, hogy minőséget jelent, egy egészséges, tenyésztett állat ára inkább 300 ezer forint körül mozog. Európában egy A kategóriás csődörért – amelyik már egy vagy több A kategóriás utóddal rendelkezik – akár 6 millió forintot is elkérhetnek, egy megtermékenyített A kategóriás kancát általában 1, 5–2,5 millió forintért lehet megvenni. A házigazdától megtudjuk, hogy az alpakagyapjú finomsága 15–25 mikron között van.

Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a pókháló vastagsága mintegy 2,5 mikron, a selyemszálé 14,5, a lószőré 68, a birkáé 80-90, az emberi hajé 96, a lósörény és -farok pedig 180-200 mikron vastag.

Kiemelt képünkön: Könye Katalin az alpakák között. Szelídek és tartózkodóak