Felavatták a magyar hazáért elesett hősök emléktábláját a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban – fotók

Eredetileg a gimnáziumban volt, 1948-ban kerülhetett el onnan az emléktábla, amikor Lovassy Andor volt az igazgató. Két éve egy ifjúsági honismereti akadémia alkalmával merült fel, mi lett a sorsa. Az egykori igazgató Veszprémben élő lánya, Lovassy Klára nyugalmazott múzeumigazgató, helytörténész tudta, hogy a bencés Szent Jakab-templom előcsarnokában kell keresni. Jelezte ezt Feiszt György történész- levéltárosnak, a Bencés Diákszövetségnek és Keszei Balázsnak, a gimnázium igazgatójának is, végül együtt kezdeményezték a tábla visszahelyezését. Köszöntőjében Keszei Balázs felidézte: 1677-ben Kőszeg fogadta a jezsuita rend által alapított gimnáziumot. Sok változás után 1908-ban látták az elődök elérkezettnek az időt, hogy az oktatást főgimnáziumi szintre emeljék. – 1948 után sok méltatlanság esett az iskolával, és több restanciát törlesztettünk azóta, de egyik nagy tartozásunkat most róhatjuk le azzal, hogy a magyar hazáért elesett hősök emléktábláját felavatjuk – mondta.

A példamutatás fogalma köré építette avatóbeszédét dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Mint mondta, példát mutatni sokféleképpen lehet: a családban, a szűkebb környezetünkben, településünkön, egy adott régióban vagy országos pers­pektívából nézve is lehetnek olyan emberek, akiknek tiszteljük tevékenységét. Oktatásunkban a történelemből ragadunk ki olyan személyeket, akiknek áldozatos tevékenysége, a hazáért való önfeláldozása nélkül ma nem tartanánk itt. Bemutatjuk életpályájukat, tevékenységüket – ez segít szem előtt tartani nagyjainkat. Nagy jelentőségűnek mondta, hogy az iskola működésének 250 éves jubileumára állított emléktáblát sikerült fellelni és az eredeti helyére visszahelyezni. Mindez hozzáad a gimnázium erejéhez, amelynek falai sugározzák a történelmet, fogalmazott.

Rozmán László, a Sárvári Tankerületi Központ igazgatója személyes hangú beszédében győri bencés diákéveinek meghatározó élményeit és azt is megemlítette: édesapja nyolc éven keresztül mindennap elhaladt a gimnáziumban az emléktábla előtt. – Nézte a neveket a táblán és elgondolkodott: mi dolgunk a világon – mondta. Majd a diákokhoz fordult: ha látják a hősi halottak nevét, gondolkodjanak el ugyanezen, és jusson eszükbe, ezeket a férfiakat senki nem küldte a nagy háborúba. Maguktól mentek, mert szólította őket a haza. A mai ifjaknak „csak” az a dolguk, hogy tanuljanak. Tanáraik, szüleik fújják a szelet szárnyaik alá, hogy magasabbra tudjanak repülni. De azt tegyék emberül, méltón a hagyományokhoz és saját céljaikhoz – intette őket.

Dr. Perger Gyula római katolikus plébános és Baranyay Csaba evangélikus lelkész áldotta meg az újonnan leleplezett emléktáblát. Az avatón részt vett Ágh Péter országgyűlési képviselő; Básthy Béla, Kőszeg polgármestere; Németh Sándor nyugdíjas igazgató, Kapiller Sarolta, a járási hivatal vezetője, a Bencés Diákszövetség szombathelyi szervezetének képviselői is. Az iskola énekkara vasi népdalcsokorral és a Dona nobis pacem című kánonnal készült, Arany János Rendületlenül című versét Németh Aliz mondta el.

Kiemelt képünkön: Az emléktábla ünnepélyes leleplezésénél Rozmán László, Ágh Péter, Keszei Balázs, Maruzsa Zoltán és Básthy Béla