Megemlékezés

2021.10.23. 19:30

Vas megye méltón emlékezett meg az 1956-os forradalomról – Wittner Mária saját versét szavalta Bükön – fotók

Folyamatosan frissülő írásunkban tudósítottunk Vas megye 1956-os megemlékezéseiről.

vaol.hu

Szombathely

A hagyományokhoz hűen Welther Károly síremlékének megkoszorúzásával kezdődött, majd az országzászló felvonásával folytatódott az október 23-i megemlékezés a vasi megyeszékhelyen. A Március 15. térről az 56-osok terére vonultak az ünneplők, ahol Balogh János, a Weöres Sándor Színház színésze és Tóth Dániel énekes adott kulturális műsort. A korábbi évektől eltérően az idén nem az 56-os Szövetséget, hanem Mécs Imrét kérte fel a város az ünnepi beszéd megtartására. Az 1956-os forradalomban előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egykori politikus – ő volt az SZDSZ alapító tagja is – személyes élményein keresztül elevenítette fel a 65 évvel ezelőtti eseményeket, forradalmi hangulatot. – Úgy tűnt, mindenki egy kottából játszik, de nem volt kotta. A lelkünkben volt a kotta – fogalmazott.

 

A rendezvénysorozatot ünnepi közgyűlés zárta a városházán: a Weöres Sándor Színház színészei az alkalomhoz méltó zenés-irodalmi összeállításon keresztül hozták el ’56 hangulatát, és a többi közt felcsendült 1956-os emlékév nem hivatalos dala is Tóth Dániel előadásában Nemény András polgármester beszédében annak adott hangsúlyt, hogy e napon ünnepeljük a Magyar Köztársaság kikiáltásának és az önkormányzatiság évfordulóját is. Hangsúlyozta a szabadság, az önállóság és a biztonság fontosságát, majd kiemelte: a helyiekről szóló döntések helyben szülessenek.

Körmend

 

A szép őszi időben sokan jelentek meg a városi megemlékezésen, amelyen a Rázsó Imre Technikum diákjai adtak ünnepi műsort. 1956 eseményeit Bebes István polgármester foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép az emberi természet legszebb oldalát mutatta meg akkor a világnak. Az ünnepség koszorúzással zárult. Az eseményen részt vett V. Né meth Zsolt miniszteri biztos, országgyűlési képviselő.

Vasvár

V. Németh Zsolt miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője ünnepi beszédében így fogalmazott: – 1956 sok mindent eszünkbe juttathat. A hősies, bátor harcot, a sok fiatal idő előtti halálát, a bebörtönzéseket, az elnyomók elleni lázadást, illetve a dicsőséges és gyászos napok következményeit. Egyetlen do logra azonban feltétlenül rávilágít 1956, mégpedig arra, hogy soha többé kommunizmust. Tóth Balázs polgármester kitüntetéseket adott át, majd emlékműsor következett.

Vép

Mit tudnak a fiatalok a ’56-ról? – ezt a kérdést tették fel a városi ünnepségen fellépő mezőgazdasági középiskola tanulói. Kiderült, hogy az újabb generációk nincsenek teljesen tisztában a történtekkel, de még a szülők, nagyszülők elbeszéléseiben is sok a bizonytalanság. Ezt oldották fel az irodalmi összeállításban. Eredeti dokumentumok, film-és hangbejátszások emlékeztettek a Rákosi-rendszer bűneire, az emberek megnyomorítására, az idegen elnyomásra. A jelenlévők hű képet kaptak a megtorlásról, a bírósági tárgyalások légköréről, a bosszúállásra épített súlyos ítéletekről. Tőke Alexandra saját versével is bemutatta: „Tankok törték össze a szabadság reményét/ puskagolyó lőtte szitára a nép szabad szívét/ S mégis mi csak egy napra állunk meg értük/Pedig neki köszönhetjük, hogy szabadok lettünk.”, hangzott az utolsó versszak.

Celldömölk

A városi megemlékezést a KMMK-ban tartották, az ünnepi műsorban a diákság mellett tanárok is felléptek. Nagy Zoltán, a Népjóléti Szolgálat igazgatója mondott beszédet. A megemlékezés koszorúzással zárult: az ’56-os emlékhelynél és a celldömölki kötődésű mártírok sírjánál.

 

Őriszentpéter

Szikszay Edit Művelődési Házban tartotta ünnepi megemlékezését a város önkormányzata. Szikszay Edit tanár, az Őrség néprajzkutatója maga is egyik elszenvedője volt a II. világháborút követő kommunista terrornak. A műsor után Tóth László, a képviselő-testület kulturális bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet, utalva a Rákosi-diktatúra az Őrség népét is sújtó intézkedéseire. Az ünnepség után megkoszorúzták az ötvenes években kitelepítettek emlékművét a református templom előtt és a város központjában lévő obeliszket.

Répcelak

Répcelakon a koronavírus beleszólt az ünnepség megtartásába. A hagyományokhoz híven idén is az általános iskola diákjai adtak volna műsort a művelődési házban, ez azonban – ahogy tavaly is – idén elmaradt, ugyanis a vírus Répcelak több közösségét is utolérte. A koszorúzást azonban ezúttal is megtartották: az önkormányzat, az egyházak és a helyi közösségek képviselői tisztelegtek Bárány János répcelaki származású '56-os forradalmár és a forradalom emlékére, az evangélikus templom oldalán elhelyezett emléktábláknál.

Wittner Mária Bükön: A vidék szerepéről és a valódi rendszerváltásról

Személyes hangú lett a büki október 23-ai megemlékezés, hiszen az 56-os szobornál Wittner Mária 1956-os forradalmár, egykori halálraítélt, politikus beszélt az emlékezőknek sok más mellett a vidék 56-os szerepéről és a 2010-es rendszerváltozásról.

– A Rákóczi szabadságharc, az 1848-as szabadságharc, aztán az első világháború, amikor keresztre feszítették hazánkat. Aztán a második világháború. Aztán jött 56, amikor a világ legnagyobb hadseregével szálltunk szembe – fogalmazott Wittner Mária Bükön.

– Úgy tűnik, a magyar nép nem tűri a jármot a nyakán. De aztán jött a megtorlás – vette sorra a történteket.

 

Felidézte a sortüzeket és arról is beszélt, hogy nagyon sokan hagyták el az országot.

– Egyet nem szabad elfelejtenünk, azt, hogy az éhező fővárost a gazdák mentették meg. Kevesen említik ezeket az epizódokat. Nem szabad róluk sem megfeledkezni – méltatta a vidék helytállását a fővárosi 56-os események mellé.

Az úgynevezett „rózsadombi paktumot” idézte ünnepi beszédében Wittner Mária, a megállapodást, amelynek lényege, hogy a szovjet csapatok kivonulásáért cserébe visszafogták a magyar demokrácia és gazdaság fejlődését.

Rendszerváltozást említve nem 1989-ről beszélt, hanem arról a rendszerváltozásról, amely alkotmányozást hozott: 2010-ről.

– Életben maradtam. Nem tettem azért semmit. A siralomházban megfogadtam, nem fogok hallgatni, ha módom lesz‎ rá – mondta az egykor halálraítélt Wittner Mária.

Saját versét szavalta a Bükön emlékezőknek: A halálra ítélt lány

Vigyázz a hajamra, hóhér.

Vigyázz a hajamra hóhér

csak most fésülködtem

nem akarok kócosan menni

az Úr elébe.

Vigyázz a hajamra hóhér,

most nagy útra megyek,

hol megszűnik minden, mi földi

s elhagy az emlékezet.

 

Siess, hóhér, de vigyázz

a hajamnak ne árts,

méltón akarok menni

a társaim után.

 

A hajamra vigyázz, hóhér,

többé már nem fésülhetem,

éltem tükre elhomályosul,

kioltja fényét hóhérkezed.

 

Hosszú útra megyek, hóhér,

odaát várnak már társaim.

Éltünk közös szent harca

holtunkban is összefűz.

 

Az 56-os szobornál rendezett büki emlékezés koszorúzással zárult.

Sárváron is megemlékeztek az 1956-os forradalomról

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából szervezett városi megemlékezés a köztemetőben kezdődött.

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/sarvaron-is-megemlekezte-az-1956-os-forradalomrol-fotok-5411078/

 

Kőszegen az ’56-os emlékoszlopnál hajtottak fejet a hősök előtt

Kőszegen Tornay Endre András szobrászművész ’56-os emlékoszlopánál gyűltek össze az emlékezők pénteken.

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/koszegen-az-56-os-emlekoszlopnal-hajtottak-fejet-a-hosok-elott-fotok-5411147/

Berlinből néztek Budapestre az '56-ra emlékező jánosházi diákok

Berlini fiatalok néma szolidaritását idézték fel a Szent Imre iskola diákjai, úgy emlékeztek az 1956-os budapesti eseményekre. Jánosházán idén is koszorúzással zárult az október 23-ai emlékezés.

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/berlinbol-neztek-budapestre-az-56-ra-emlekezo-janoshazi-diakok-fotok-5410973/

Ezek is érdekelhetik