2021.10.01. 18:40
Ilyen menedékre vágyhat minden kóbor állat – Egy szőcei anyuka új esélyt ad a beteg, sérült cicáknak, kutyáknak
Sok állatmenhely már kitette a megtelt táblát Magyarországon, mert nem bírnak annyi állatot befogadni, ellátni, amennyit bevinnének hozzájuk. Egy szőcei kétgyermekes édesanya, Kozma Réka saját otthonukban, párjával együtt ment kóbor, sérült, senkinek sem kellő kutyákat és macskákat, új esélyt adva nekik egy jobb életre. Honnan indult az állatmentés és a kisgyerekek mellett hogyan van ideje minderre, azt tőle tudjuk meg.
Macsakmentés, Kozma Réka, 20210930, ut, Szőce,Vas Népe / Unger Tamás
Fotó: Unger Tamás
-Már gyermekként is nagyon szerettem az állatokat, és nem tudtam elfordítani a fejem egy szenvedő, bajba jutott állat láttán. Kisgyermekként nem egyszer fordult elő, hogy kidobott, beteg, kóbor állattal állítottam haza, talán mondanom sem kell, a szüleim nem túl nagy örömére. Azonban az igazi állatmentés Amazonnal, egy elütött cicával kezdődött, akit egy csatornából mentettünk ki a párommal. Mindkét hátsó lába ripityára tört, több műtéten esett át, melyekben a Bársonytalp a Cicákért Zala Egyesület volt a segítségemre, a cica pedig az otthonunkban épült fel. Azóta is jól van, most már szuper gazdinál. Eleinte tehát egyesületek segítettek, a Bársonytalp Zala, és a Civil Állatvédők Zalai Egyesülete. Aztán egyre több mentésünk lett, próbáltam a saját lábamra állni, ezzel is levenni az amúgy is túlterhelt egyesületek válláról némi terhet – meséli lapunknak Réka.
Az első megmentése Rékánál és párjánál elindított egy folyamatot, Amazon fél évvel ezelőtt került hozzájuk és azóta körülbelül 32 állat fordult meg náluk. Az, hogy mennyi ideig vannak a szőcei otthonukban, nagyon változó, a pár napos kiscicák minimum nyolc hétig, ha valakit műteni kell vagy valamilyen betegség miatt hosszabb a felépülése, tovább élvezi gondoskodásukat. Szerencsés esetben két hét karantén után – ami alatt kezelik a külső, belső élősködők ellen, tesztelik a főbb betegségekre és természetesen chipet, kiskönyvet kap – költözhet egy szerető gazdihoz.
Ez a folyamat sem egyszerű, hiszen felelős gazdikat keresnek, hogy ne ugyanaz a sors várjon az kiskedvencekre, de ilyen óriási túlszaporulat mellett nehéz érvényesülni. Az is változó, melyik állat milyen gyorsan talál gazdit magának, egy vörös kiscicára lehet, hogy több jelentkező is akad, míg egy fekete sokáig van gazdikereső státuszban. Szerződéssel adnak örökbe, melyben szerepel az ivartalanítási kötelezettség. Réka ezt tartja a legfontosabbnak, már csak azért is, mert a nem ivartalaníttatott állatok miatt van ilyen sok kóbor állat, cicák ezrei halnak meg kínok között az utcákon, mert nincs, aki foglalkozzon velük, ha valaki anyagi okok miatt nem tudja ivartalanítani házikedvencét, bátran keresse fel a legközelebbi állatvédő szervezetek valamelyikét, ők szívesen segítenek ilyen esetekben – tanácsolja Réka.
A sérült, bajban lévő állatok többféleképpen kerülnek hozzájuk, van, hogy ők találják, Réka szerint különösen vonzza őket, vagy lát Facebookon egy bejegyzést és már indulnak is menteni. A Menedék nevű Facebook-csoportja nagy segítség ebben, sokan keresik fel bajba jutott állatok miatt mióta elindult a csoport. Ott ráadásul az emberek nyomon tudják követni a mentéseket, megismerkedhetnek a gazdikeresőkkel és nem utolsósorban bepillantást nyerhetnek az életükbe. Mára már ezer ember követi és ahogy ő fogalmaz, van pár angyal, aki rendszeresen segít nekik. A családi kassza mellett adományokból is mentenek, de azt szereti legjobban, ha az adományozók személyesen mennek el hozzájuk, ilyenkor van lehetőségük megnézni a mentett állatokat és kicsit megismerhetik a családot.
Ha már család, igyekszik átadni gyermekeinek is a jó példát. – Kislányom még csak egy éves, de már olyan szeretettel viszonyul féléjük, ami még számomra is meglepő. A fiam most múlt hároméves, ő is hasonlóan bánik a bajba jutott állatokkal. Van, hogy percekig ül egy beteg macska mellett és azt ismételgeti: gyógyulj meg cica, gyógyulj meg cica. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a gyermekeinknek példát mutatni, tanítani őket az állatok szeretetére, a felelős állattartásra, és a rászorulók megsegítésére. Hiszem, hogy a jó példa megváltoztathatja a világot – mondja Réka. Arra kéri a szülőket, hogy mutassanak példát, segítsenek nekik, hogy a bennük lévő ösztönös segíteni akarás, gondoskodás ne alakuljon át önzőségbe, vagy váljon belőlük olyan felnőtt, aki egy bajba jutott láttán csak elfordítja a fejét, akkor talán egyszer eljön egy szebb világ, hiszen ők a jövő.
Elmondása szerint sokszor nagyon nehéz megtalálnia az egyensúlyt a mentett állatok és gyermekei között. Igyekszik inkább magától elvenni az időt, hogy a gyermekei ne érezzék azt, hogy az állatok miatt rájuk kevesebb figyelem jut. Persze ez nem egyszerű, nem is mindig sikerül neki. Mindez nem csak lelkileg, de fizikailag is nagyon megterheli. Egy kölyökmacskának például három óránként kell ennie és még üríteni sem tud egyedül. Szóval a pihenés jó ideje ismeretlen fogalom számára.
Sajnos a „munkájából” kifolyólag sok szörnyűséget látott, számára minden történet tragikus, hiszen kiszolgáltatott állatokról van szó. Volt olyan mentettje, akit a mozgó autóból dobtak ki, de nagyon beteg cica is került már a gondozásukba. Két eset mégis különösen megrázta. – Mázli a háromhetes kiscica, akit egy kukában találták meg, lábán lövés okozta sérüléssel a testvérei holttestei között, akiket fejbe lőttek. Mára már jól van, cumisüveggel felneveltem, már nyolchetes, lassan gazdihoz költözik.
A másik eset három kölyökkutyához köthető – Kóbor anyuka kölykei, akik elkezdtek bejárni a közeli faluba, zavarva ezzel az ott élőket. Ők azt a megoldást választották a problémára, hogy akit sikerült elkapniuk, agyonvertek. Több kölyök elpusztult. Ők hárman a Civil Állatvédők Zalai Egyesületének jóvoltából hozzánk kerültek. Soha nem felejtem el a rettegést a szemükben. Ha csak embert láttak üvöltöttek félelmükben, amikor meg akartuk őket érinteni, az életüket féltve minden erejükkel támadtak. Ez lelkileg nagyon megviselt engem és a páromat is. Nagyon nehéz ennyi szenvedést látni, szemtanúja lenni annak, hogy mire képesek az emberek. Ha valakin, minden igyekezet ellenére nem sikerül segíteni, az szinte elviselhetetlen fájdalom. A lelkem újra és újra darabjaira hullik, aztán amikor látom a mentettkéimet boldogan a gazdiktól kapott fotókon, akkor ez erőt ad, hogy folytassam.
Arra a kérdésre, hogy ha befogadja őket és gondoskodik róluk nem nőnek-e a szívéhez és nem nehéz-e utána őket gazdihoz adnia. Így válaszol: – Nagyon a szívemhez nőnek, mindig sírok, ha költöznek, de amikor kapom a képeket róluk és látom, hogy boldogok, jó helyre kerültek, az leírhatatlan. Tudom, hogy így van rendjén. Én csak egy állomás vagyok az életükben, egy fordulópont. Menniük kell tovább, egy szuper gazdihoz, hozzám pedig jönnek újak, akiknek esélyt adhatok.
Kiemelt képünkön: Kozma Réka azt mondja, a szívéhez nőnek a mentettjei
