Gyász

2021.10.02. 13:00

In memoriam Prof. dr. Rácz Péter (1936–2021)

Dr. Széll Kálmán és a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház

Fotó: Pixabay

Családjának, betegei ezreinek, munkatársainak és barátainak, nem utolsósorban a Markusovszky-kórháznak is nagy vesztesége Rácz Péter nyugalmazott osztályvezető főorvos szomorú eltávozása, aki – nemcsak halála okán, hanem már életében is – méltán a NAGYOK közé tartozott.

Prof dr. Rácz Péter 1936. június 12-én született Budapesten. Édesapja tanár, majd pénzügyi főtanácsos volt. Iskoláit Pécsett végezte, ott érettségizett, majd 1960-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen summa cum laude orvosi diplomát szerzett. Már orvostanhallgatóként bekapcsolódott a – korábban Szombathelyen dolgozó – híres Romhányi György tanszékének, valamint Boros Béla professzor szemklinikájának munkájába. Utóbbi klinikán szemész lett, ahol 1964-ben szemészeti szakképzettséget szerzett. Tudományos munkássága eredményeként 1980-ban az orvostudományok kandidátusi akadémiai fokozatát szerezte meg. Azon kevesek közé tartozott, akik végül kórházunkban (2002-ben) a MTA doktora címét is elnyerték. Közben 1974-ben megnősült, felesége testnevelés-biológia szakos tanárnő, NB I.-es kézilabdázó, aki később a szövést és foltvarrást (patchwork) művészi fokra emelte, kiállításokat tartott. Fiuk, Gergely 1976-ban született, hat nyelven beszél, számos egyetemen diplomázott, szép karriert futott be, jelenleg egy chilei csillagvizsgáló menedzsmentjében dolgozik. Rácz doktor élete végéig harmonikus házasságban élt feleségével, aki halálos betegsége során is fáradhatatlanul önfeláldozó ápolójának bizonyult.

A szombathelyi Markusovszky-kórházba 1980-ban nevezték ki osztályvezető és megyei szemész szakfőorvosnak. Kiváló szakmai és tudományos munkássága alapján 1996-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. A Szemészorvos Társaság vezetőségének, a Szemész Szakmai Kollégiumnak, az Európai Nemzetközi Szemész Tudományos Társaságnak tagja, ugyanígy a Lens Research (New York), és az Ophtalmic Research (Bonn), továbbá a Szemészet szakfolyóiratok szerkesztőségeinek is. Ugyancsak tagként vett részt a Regionális Kutatásetikai Bizottság, a Tudományos Minősítő Bizottság és a Savaria Tudományos Társaság munkájában. Rácz professzor tudományos érdeklődése szerteágazó volt, szinte az egész szemészet ismeretkörére kiterjedt. Számos szakmai cikke mellett a Vasi Szemlébe is írt, szakmai kongresszusokon elhangzott előadásait felvilágosító előadásokkal egészítette ki. Figyelemre méltó témájú könyvei (a Biblia vagy/és a képzőművészet szemészeti kapcsolatai) országos, sőt nemzetközi viszonylatban is különlegességnek számítottak.

Rácz Péter munkájával új színt, stílust és szemléletet honosított meg a Markusovszky-kórházban. Igényes és minőségi munkát folytatva számos új műtétet és módszert – mások mellett az argon lézer, illetve a YAG lézerkezeléseket – vezetett be. Londonban, Grazban, Németországban Svájcban és az Egyesült Államok több helyén tanulmányutakon vett részt, vendégelőadó volt. Szakmai munkája mellett részt vett a Keresztény Egészségügyiek Dr. Batthyány Strattmann Társasága munkájában is. Szakmai tudásán kívül a kultúra széles területén (zene, képzőművészet stb.) is otthon volt, zongorázott, a zeneművészeti szakiskolát is elvégezte. A Bibliát jól ismerő vallásosság és istenhit jellemezte, hite mellett a rádióban is tanúságot tett. Szabadidejében szívesen sportolt, főleg a teniszt kedvelte.

Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Ezek közül csak a legmagasabb hazai egészségügyi kitüntetést, a Batthyány Strattmann László-, valamint a Pro Sanitate Savariae Életműdíjat emelem ki. A mindenkori korszerűség szintjén jó szemész, jó sebész volt. Betegei szerették, bíztak benne. Orvostársaival és munkatársaival szemben nyílt, egyenes, baráti hangot, udvariasságot, segítőkészséget és ritka szerénységet tanúsított. Volt érzéke a humorhoz is. Szinte mindenkit barátként kezelt, közszeretetnek és köztiszteletnek örvendhetett.

Élete nem csupán a sikerek diadalútja volt. Őt magát is megtámadta a betegség, s többször is a halál torkában volt, de erős akarata győzött. 2002-től kezdődő nyugdíjas korában sem tudott elszakadni a szemészettől. Szürke eminenciásként – amíg egészsége engedte – tudományos tanácsadóként bejárt dolgozni, ami nála nem a munkát, hanem személyéhez szinte hozzánőtt hivatása magasztos továbbélését jelentette. Búcsúzik tőle, de személyét és életművét nem felejti a Markusovszky-kórház, Szombathely városa, Vas megye, továbbá kollégái, barátai, és nem utolsósorban betegeinek ezrei.

Ha egy rendezett parkból kidől egy magányos tölgy, azt sokan siratják, hiányolják. Rácz Péter fája nem várta meg az őszi levelek hullását, velük együtt borult az anyaföldre. Magával sodorta a színesedni kezdő őszi leveleket, a szintén mulandó tudományos irodalmi eredményeit. Ám ezek egy ideig tovább színesednek, szépülnek, a kidőlt anyafa sem vész kárba, hanem lassan szakterületének állományába épül, benne tovább él. Ekként nem az őszi elmúlást, hanem az örök, továbbélő új tavaszt (az örökkévalóságot) jelképezi.

Dr. Széll Kálmán és a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában