Lakott területen legfeljebb 30 km/h sebességgel? – Szakértőnél is érdeklődtünk

Szigorú közlekedésbiztonsági intézkedésekkel szüntetnék meg a halálos baleseteket 2050-re az Európai Unióban – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői múlt héten. Állásfoglalásukban hangsúlyozták: mivel a halálos kimenetelű balesetek 30 százalékánál kulcsszerepet játszik a gyorshajtás, a járművek biztonságos sebességszintje legfeljebb 30 kilométer/óra lenne lakott területen és ott, ahol sok a gyalogos és a kerékpáros. Az EP emellett zéró toleranciát vezetne be a sofőrök alkoholfogyasztásával kapcsolatban: a halálos közlekedési balesetek negyedénél az alkohol is szerepet játszik. Minden évben mintegy 22 ezer 700-an halnak meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unió útjain.

Az állásfoglalás legérzékenyebb eleme természetesen a tervezett 30 km/h sebességkorlátozás, amelyet azzal indokolnak a javaslattevők, hogy ennél a sebességnél jóval enyhébb a gázolások okozta sérülések súlyossági foka és kisebb a veszélye a halálos kimenetelű balesetnek. Az adatok azonban arra utalnak, a sebesség mérséklése nem old meg mindent. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság tíz város – köztük Szombathely – rendőr-főkapitányságaitól kért adatokat, hogy kiderüljön, mi az elsődleges baleseti ok városi környezetben. A tíz városból kettőben jelölték meg a gyorshajtást elsődleges baleseti okként, Pécsen és Debrecenben. Miskolcon a nem a forgalmi viszonyoknak megfelelő vezetésből volt a legtöbb probléma. A többi hét városban – Békéscsaba, Győr, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely – az elsődleges baleseti ok az elsőbbség meg nem adása volt. Az adatok a 2019-es, illetve a 2020-as évre vonatkoznak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az idei év első nyolc hónapjának baleseti adatait is elemezte, ezek szerint a gyorshajtás (31%), az elsőbbség meg nem adása (25%), az elrontott kanyarodás (17%), illetve a követési távolság helytelen megválasztása (8%) a leggyakoribb ok, ami balesethez vezet. Ez a statisztika azonban nem tesz különbséget az abszolút és a relatív gyorshajtás között, vagyis összemossa azokat, akik a megengedettnél gyorsabban mennek, és úgy okoznak balesetet azokkal, akik nem a körülményeknek megfelelően választották meg a sebességüket, például hatvannal kicsúsztak egy nedves úton.

Unger József közlekedésbiztonsági szakértő szerint nem a gyorshajtással van a legtöbb gond, a száguldozás mindössze az esetek tíz százalékáért tehető felelőssé. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy az emberek figyelmetlenek, arról nem beszélve, hogy egy korlátozó tábla önmagában nem old meg semmit. A szakértőnek az a tapasztalata, hogy sokan hajlamosak felülbírálni a táblákat, és ha egy korlátozást indokolatlannak tartanak, azt egyszerűen nem tartják be. Van olyan európai ország, ahol ha kitesznek egy harmincas táblát, harminccal is megy mindenki. Magyarország nem ilyen, ezért nálunk csak úgy működhetne a dolog, ha például járdaszigetekkel fizikailag is lehetetlenné tennék, hogy gyorsabban lehessen haladni. Szerinte a közlekedési morálra kedvező hatással lenne az intenzívebb hatósági jelenlét is.

Az ugyan kétségtelen, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetekből kétszer annyi történik lakott területen belül, mint lakott területen kívül, ám a súlyos, tragikus esetek túlnyomó többsége a települések határain kívül következik be, ami persze logikus is, hiszen ha nagyobb sebességnél (90-130 km/óra) következik be a baj, annak a következményei is súlyosabbak. Vagyis többen úgy vélik: ha el is fogadjuk, hogy a tragédiákat pusztán sebességcsökkentéssel meg lehet előzni, azt elsősorban nem a városokban kellene bevezetni.

Kiemelt képünkön: Unger József közlekedésbiztonsági szakértő szerint a sebesség korlátozása önmagában nem oldja meg a problémát