Magunk is megpróbálkozhatunk a festéssel

Legyen szó fém- vagy fakivitelű kerítésről, évente szükséges ápolni az anyagot, hogy tartós és nem utolsósorban esztétikus maradjon. A kerítést és annak környékét először szabadítsuk meg a ránőtt, ráfutott gyomoktól, növényektől, belógó faágaktól. Ezt követően, ha fémmel dolgozunk, tisztítsuk meg a felületet a rozsdától, régi festékanyagtól és az évek során lerakódott zsírtól vagy más szennyeződésrétegtől is. Ezáltal az elvégzett munka sokkal tartósabb eredményt hoz majd. Figyeljünk rá, hogy a sarkokban és a nehezen hozzáférhető helyeken is elvégezzük ezt a műveletet, hiszen a végeredmény csak így lehet tökéletes.

A korábbi festékanyag és a rozsda eltávolításához használhatunk például csiszolópapírt, drótkefét vagy rozsdaátalakítót. A zsírtalanítást egyszerűen mosószeres vízzel megoldhatjuk.

Fakerítés esetén az utóbbi munkálatok közben fordítsunk figyelmet arra is, hogy a felületek rovar-, illetve gombaölő védelmet is igényelnek. A munkafolyamatok mindezek után válnak ketté aszerint, hogy milyen anyagú felülettel van dolgunk. Fém esetében vigyünk fel korróziógátló alapozófestéket. Ehhez érdemes ecsetet használni, így a nehezen hozzáférhető helyekre és az esetleges egyenetlenségekbe is eljuttathatjuk az anyagot. A következő fázis előtt vegyük figyelembe a száradási időt, amely festéktől függően akár nyolc-tíz óra is lehet. Ha szükségét érezzük, akár két rétegben is felvihetjük az alapozót, ami még nagyobb, hosszabb távú védelmet nyújt. Ezt követően már csak a fedőréteg van hátra, amely egyben a kerítés színét is adja. Ezt a zománcréteget elég akár csak egyszer felvinni. A választásnál figyeljünk arra, hogy kültérre ajánlott időjárás­álló, az adott felületnek megfelelő festéket vásároljunk.

Fakerítés esetében a gomba-, rovar- és egyéb szennyeződésektől mentes felületet kezeljük favédő anyaggal. Ezt követően az alapozással folytatódhat a munka. Egy jó alapozóval rengeteg festéket megspórolhatunk, hiszen általa a felületen, illetve a felület közelében marad a festék­anyag, és nem issza be magát a mélyebb rétegekbe. Amennyiben szükséges, a faanyag hi­báit folyékony fával vagy fakittel javítsuk ki. Ez meghosszabbítja ugyan a munkafolyamatot, de a tartós eredmény szempontjából mindenképp megéri a ráfordított idő.

Alapozás után vigyük fel az előírtnak megfelelő rétegszámú festéket. Érdemes figyelni arra, hogy lazúr esetén a rétegek számának növekedésével a fa egyre sötétebb színűvé válhat. Találunk a piacon olyan terméket, amely UV-védelmet is biztosít. A száradási idő betartása ez esetben is kiemelten fontos.

A festést minden esetben fentről lefelé haladva végezzük, így ha megfolyik az anyag, azt el tudjuk dolgozni, és a végeredmény szép és egységes lesz. A munkálatok ideje alatt a könnyebbség érdekében szereljük le a zárat és az egyéb kiegészítőket.

A kerítést ajánlott évente lefesteni, ha tavasszal elmulasztottuk, még a kellemes őszi időben megtehetjük

Fotó: Shutterstock