Tartás és áldozathozatal: az aradi vértanúkra emlékeztünk megyeszerte – fotók

BUDAPEST

Aki azt a küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Rétvári Bence a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál katonai tiszteletadás mellett rendezett megemlékezésen Magyarország első – 172 éve ezen a napon kivégzett – miniszterelnökére utalva felidézte: Batthyány Lajos minden jogszabályt tiszteletben tartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.

„Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani” – mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a magyar történelem „nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell (…) bocsánatot kérnünk”.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Ágh Péter országgyűlési képviselő Facebook-oldalán adta hírül: október 6-án minden évben Batthyány Lajos mártír miniszterelnökhöz, Sárvár és Celldömölk első választott országgyűlési képviselőjéhez kötődő helyet keres fel. Tegnap az első felelős magyar miniszterelnök sírját koszorúzta meg Budapesten, a Fiumei úti sírkertben: „Vas megye büszke lehet, hogy egy ilyen államférfit adott a hazának! Tisztelettel emlékezünk rá, az aradi vértanúkra és mindenkire, aki életét áldozta a szabadságunkért!”

SZOMBATHELY

Szerdán reggel a kormányhivatal, a megye és a város képviselői közösen megkoszorúzták a Batthyány-szobrot, ezzel vette kezdetét az ünnepségsorozat Szombathelyen. A hagyományokhoz hűen a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban szentmisét tartottak, majd ünnepi műsort adtak az iskola diákjai.

Horváth Attila alpolgármester beszédében kiemelte: amikor hazaszeretetről, hitről, bátorságról beszélünk, akkor mindannyiunknak az aradi tizenháromnak kell eszünkbe jutnia. Az önkormányzat, a pártok, civil szervezetek megkoszorúzták a gimnáziumban lévő emlékhelyet, majd közösen a Batthyány térre vonultak és elhelyezték az emlékezés mécseseit a Batthyány-emléktáblánál.

Az eseményen részt vett Hende Csaba parlamenti alelnök, a térség országgyűlési képviselője is, aki lapunknak azt mondta: nagy becsben tartja az aradi tábornokok emlékét. – Az aradi tizenhármak példája azt üzeni a mának, hogy a vérből élet fakad, az áldozatból győzelem fakad – hangsúlyozta.

IKERVÁR

Az eső miatt nem az ország első egész alakos Batthyány- emlékművénél, hanem annak kicsinyített mása mellett, a művelődési házban mondott beszédet prof. dr. Gerő András történész szerdán délután a hagyományos Batthyány-emléknapon. Előtte előadásában azt a kérdést próbálta megválaszolni hallgatóságának, hogy vajon miért nincs ma kultusza gróf Batthyány Lajosnak Magyarországon.

Egyebek mellett arról beszélt, hogy amikor a nemzettudat a reformkorban formálódott, nem volt egyértelmű, ki a nemzet mártírja, több név is felmerült, köztük Wesselényi Miklósé. Csakhogy őt bár bebörtönözték, nem halt meg, márpedig ez – mint mondta – feltétele a mártíromságnak.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megtorlása során több mint száz embert végeztek ki, a nemzeti emlékezet számára azonban mindössze tizennégy név maradt meg, az Aradon kivégzett tizenhárom katona és a Pesten kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos. A nemzet megváltója már ekkor is Kossuth Lajos volt, így Batthyány maradt mártírszerepben, pedig ő miniszterelnök volt ott, ahol Kossuth „csak” pénzügyminiszter. Batthyány kultusza Gerő András szerint azért sem indulhatott el, mert az uralkodó még évtizedekig az a Ferenc József volt, aki parancsot adott a kivégzésére. Később „Károlyiék ugyan csinálhattak volna Batthyány-kultuszt, de nem volt rá idejük, Kun Béláék pedig nem is akartak.

Horthyék megint csak csinálhattak volna, ám ők inkább Széchenyi kultuszát erősítették”. A történészprofesszor emlékeztetett arra is, hogy a szélsőjobb az ősmagyar, polgári szabadságellenes mitológiához nyúlt vissza, a baloldal pedig a nemzeti mitológia meglévő elemeit igazította a maga képére. Amennyiben Batthyány Lajost nem végzik ki, tehát nem lesz belőle mártír, valószínűleg kialakult volna egy hozzá méltó kultusz is, hiszen „Batthyány a polgári államalapítás egyik vezérlő figurája volt, ám ezzel az elismeréssel a mai napig adós neki az emlékezet”.

KŐSZEG

A Jurisics-vár lovagtermében Horváth Enikő Mercédesz, a Bersek József Általános Iskola tanítója beszélt a nemzet vértanúiról, a magyar honvédség 12 tábornokáról és egy ezredeséről, akik Aradon haltak hősi halált, valamint országunk első alkotmányos miniszterelnökéről, Batthyány Lajos grófról, aki Pesten vált a Habsburg-bosszúhadjárat áldozatává. Mit üzen október 6-a a fiataloknak? Igaz hazaszeretetet, összefogást, halált megvető bátorságot és óriási szabadság iránti vágyat, mondta. Majd iskolájuk névadóját, a kőszegi születésű Bersek Józsefet említette, aki a honvédseregben harcolt és vitézségéért 1849 áprilisában Görgey Artúr babérkoszorús érdemjellel tüntette ki. Az ünnepségen a Bersek-iskola diákjai adtak műsort Draskaba Eszter, Horváth Márta és Kocsisné Pethő Judit felkészítésével.

KÖRMEND

Az aradi vértanúk emlékműve előtt volt a városi megemlékezés. Belencsák István alpolgármester beszédében azt hangsúlyozta: szükség van a múltban megtörtént tragikus események felidézésére, hogy rámutasson többek között arra, a fájdalomból is képes a nemzet erőt meríteni és talpra állni. – Nincs fontosabb a szabadságunknál és a nemzeti önrendelkezésünknél – tette hozzá. Az eseményen a műsort a Somogyi Béla tagiskola diákjai adták, közreműködött a vegyeskar, a fúvószenekar és a Batthyány Lovasbandérium.

RÁTÓT

A községben hagyományosan az aradi vértanúk parkjában tartottak megemlékezést. Domiterné Molnár Annamária polgármester emlékeztetett rá, hogy az emlékpark fáit még Deák Ferenc ültette a tizenhárom vértanú tiszteletére, közülük négy még ma is az eredeti, az elpusztult faóriásokat újakkal pótolták. A település életében mindig fontos volt a történelmi hagyományok megőrzése. A tölgyek elé később emlékkövek kerültek.

Ebben az évben a kövekre, kormányzati forrás segítségével, felkerültek a vértanúk márványba vésett arcképei is. V. Németh Zsolt köszöntő szavait a képviselő távollétében Kevy Albert, a megyei önkormányzat tagja tolmácsolta, emlékeztetve arra: az aradi tizenhármak áldozata nem volt hiábavaló. Bátorsággal és mély hittel várták mártírhalálukat, tudva, hogy a szabadság Istentől elrendeltetett joga a magyaroknak.

A felújított obeliszkek felavatása után dr. Takács Gyula plébános kérte azokra Isten áldását. A koszorúzás előtt a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes és a Holdeső zenekar adott ünnepi műsort a parkban összegyűlt szép számú emlékezőnek.

SÁRVÁR

A Zeneháza nagytermében rendeztek megemlékezést az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédében Szélesi Attila, a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója felidézte a mártír honvédtábornokok és a Budapesten kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterelnök napjainkig példát mutató helytállását. – Most úgy őrizhetjük meg szabadságunkat és magyarságunkat, ha felelősségteljes döntéseket hozunk és cselekszünk hazánkért – fogalmazott.

A rendezvényen a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai működtek közre Vörös Krisztina tanárnő vezetésével. Az ünnepség után a főutcán lévő Batthyány-domborműnél a résztvevők egyénileg helyezték el az emlékezés koszorúit.