Húszéves hagyomány

2021.10.18. 07:00

Több ezren látogattak ki az Orsolya-napi vásárba – fotók

Több ezren látogattak ki a hétvégén az Orsolya- napi vásárba, ahol a kulturális és kulináris élvezetekhez ragyogó idő is járt.

Budai Dávid

20211016 Orsolya napi vásár,Schneider Katalin, Brezovich Júlianna, Nickl János, Fehér Alajos, Kőszeg, SzendiPéter, Vas Népe

Fotó: Szendi Péter

Alaposan elkényeztette az időjárás az Orsolya-napi vásárt. A szokatlan melegben több ezren gondolták úgy, hogy érdemes megnézni a Fő téren a Garabonciás Együttest, a várban a Kalákát, beleszagolni a minden második sarkon autentikus módon sülő gesztenyébe, inni egy jó pohár pitymallatkor szüretelt szőlőből préselt mustot. Éppen ezért aztán az érkezőknek a parkolás nagy nehézséget jelentett, egy született kőszeginek pedig az jelenthetett komoly nehézséget, hogy a Jurisics térről elsétáljon a várig, vagy a Fő térig. És nem, nem a hömpölygő embertömeg miatt, hanem mert annyi volt az ismerős, hogy folyton meg kellett állni. S ha már az ember megáll, akkor bizony szót kell ejteni a családról, a munkáról és úgy általában a dolgainkról is, ami pedig idő. Ezt az időt persze nem sajnálta senki, ki voltak éhezve az emberek a találkozásra.

Ezrek sétáltak ráérősen a Fő téri árusok standjai között, nézték a zenebohócok vidám műsorát a vár előtti téren, mások a magányos harmonikás szomorkás dalait hallgatták a várudvarban, de sokan voltak azok is, akik labdával próbáltak egy hatalmas dartstáblán, vagy éppen nyílvesszővel a célba találni.

Az Orsolya-napi Vásár hagyománya nagyon régre nyúlik vissza, de újkori története is már két évtizedes, hiszen éppen húsz éve tartották az elsőt. Az első vásárok nem is hasonlítottak a mostanihoz, legalábbis, ami a kiállítók, látogatók, fellépők számát illeti, a hagyományos értékekhez való ragaszkodás viszont már akkor is elsődleges szempont volt, és ez a fő vezérlő elv ma is – mondta Pócza Zoltán, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója, akivel természetesen a Civil ízek utcájában futottunk össze, miközben éppen sorra látogatta az árusokat. Pedig belőlük aztán akadt bőven, több mint harminc civil szervezet és egyesület települt ki a sátrával és kínálta portékáját, közülük 25-en a főzőversenyre is beneveztek.

Persze a főzőversenynek nincs igazi tétje, abban az értelemben legalábbis, hogy nem hirdetnek első helyet, amúgy nagyon is van, hiszen a főzés közösségi élmény, márpedig erről szól az egész vásár. Meg szól arról is, hogy akik vásárolnak egy bablevest, cicegét, vagy gesztenyepürét, azok nemcsak jóllakhatnak, de támogatják is a civileket. Olyannyira így van ez, hogy sokan az éves működési költségük felét ilyenkor teremtik elő.

Néhány éve kezdte el a Kőszegi Lóránt Gyula Futball Club az utánpótlás-nevelést, mostanra pedig már közel kétszáz gyerek focizik náluk. Nagy egyesületté nőtték ki magukat és így, mint az egyik legnagyobb sportközösség, először vettek részt a vásáron, és ha már ott voltak, főztek is vagy száz liter csülkös gulyást.

A Kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat viszont amióta vásár van, mindig kitelepül és persze mindig csevapot sütnek ipari mennyiségben, idén azonban kissé elmérték magukat, a szokásos ötven kiló helyett, csak negyvenvalahány kiló húst fűszereztek és formáztak meg, ezért szombaton délután három óra körül, már jóformán az utolsó rudacskákkal tömték meg a pitákat.

Tóth Miklósné még žgancit is készített, mivel annak idején az ő korosztályuk gyakorlatilag ezen a pirított lisztből és tarkababból álló, egyszerű, de annál finomabb ételen nőtt fel. Ahogyan ő és Petkovits Sándor, a horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, nagyon fontosnak tartják a hagyományőrzést és azt, hogy a régi ételek ne merüljenek feledésbe.

Ugyanígy gondolják a Nemescsói Tézsula Hagyományőrző Egyesületnél is, ők már öltözékükkel is hirdetik a hagyománytiszteletet, de egy hete már amúgy is minden a vásárról szól náluk, még az erdőbe is kimentek dekorációt szedni. Ők minden évben egy ősrégi receptet keresnek elő és azt készítik el. Náluk a vadpörkölt csak a ráadás volt, a különlegességet ezúttal a legjobban talán a hortobágyi húsos palacsintára emlékeztető Kőszegi úri asszony gombóca és a különleges vaníliaöntetes diós csoda jelentette.

Aki kilátogatott a hétvégén az Orsolya-napi vásárba, az nemcsak a több mint száz árus portékájából és ételek, programok tucatjaiból választhatott, de meggyőződhetett arról is, hogy Kőszeg ősszel a legszebb.

Kiemelt képünkön: Csevapsütés a horvát nemzetiségi önkormányzatnál, Schneider Katalint, Brezovich Juliannát, Nickl Jánost Fehér Alajos kínálja

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában