Eredeti barokk szekkók rejtőzhetnek a festék alatt Szentgotthárdon, a volt kolostorépületben

A szentgotthárdi önkormányzati hivatal – több más közintézménnyel együtt – az 1746- ban elkészült egykori ciszterci kolostorban működik. A napokban a szakemberek belekezdtek két irodahelyiség, a titkárság és a polgármesteri dolgozószoba festésébe.

Huszár Gábor polgármester előre figyelmeztette a festőket, hogy a falfelületből kiemelkedő részekhez ne nyúljanak. Először a polgármester irodájának falát kezdték el kaparni ott, ahol a vakolat már kezdte ledobni a festéket. Meglepetésre a sárgás színű festékréteg alól többszínű, szürkés, barnás, rózsaszínes mintázat bukkant elő a falfelület több pontján. A másnap munkába érkező városvezető azonnal leállította a tervezett glettelést, mert úgy véli, a festékréteg alatt talán az egész eredeti festett falfelület megvan. Szerencsére a felújítás alatt álló Nagyboldogasszony- templomból sikerült áthívni egy restaurátort, aki, bár nem ez a szakterülete, mindjárt úgy döntött, hogy a munkálatokat le kell állítani, és a lelet felszínre kerülését a megfelelő helyen jelezni.

Ő is arra gondol, hogy a festék alól az eredeti, vakolatra festett egybefüggő szekkó részletei kerülhettek elő, amelyeket nagy valószínűséggel Mathias Gusner laikus fráter, a barokk templom mellékoltárainak, illetve a refektórium mennyezeti freskójának festője készített.

– A ciszterci szerzeteseket 1951-ben zavarták el, azóta tölt be a kolostorépület világi funkciót – magyarázza Huszár Gábor polgármester. – Az akkori párttitkárnak az volt az álláspontja, hogy minden díszítést verjenek le, amely egyházi tematikájú. Elképzelésével ellentétben a falakat „csak” lemeszelték. Azóta legalább két-három, különböző tónusú festékréteg került a vakolatra. Megtudjuk azt is, hogy a kolostorépület néhány helyiségében már kerültek elő eredeti díszítések. Az egyik tárgyalóban például a mennyezeten láthatók régi dekorációk, és a volt főapáti hálóban is felszínre kerültek bizonyos díszítőelemek. Ilyen egybefüggő falfestményről azonban eddig senkinek nem volt tudomása. A most reflektorfénybe került helyiségek egykor a főapáti fogadó- és dolgozószoba funkcióját látták el.

A titkárságról jobbra nyíló polgármesteri tárgyaló falait Dorfmeister István barokk festő monumentális pannóinak digitális másolatai díszítik – az eredeti képek 1951-ben a Magyar Nemzeti Galériába kerültek, ma pedig már a Szépművészeti Múzeumban láthatók. A két további helyiség mostanáig puritán, egyszínű falakkal fogadta a betérőket. Egyelőre ezeket a falakat nem festik újra.

A feltételezett szekkók kutatása azonban jócskán meghaladja a város anyagi erejét. Már ennél a folyamatnál többmilliós tételről beszélhetünk, nem szólva a későbbi restaurálásról. A város keresi a forrást a munkára. A polgármester a leletek előkerülése utáni napon bejelentkezett Navracsics Tibor kormánybiztoshoz, és a kolostorbeli szekkók ügyét is megemlítette.

Kiemelt képünkön: Huszár Gábor polgármester mutatja az irodája és a titkársági helyiség festése közben előkerült falfestményeket