2021.12.23. 13:00
Kincsesbányát talált Kemenesalján
Németh Katalin a Szilágyi Mária-kiállításban Fotó:
Az idén év elején, járványhelyzetben például a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár kiállítást rendezett Kincsek a raktárból címmel, tárlatvezetéssel, online eléréssel. A kiállítás ugyancsak kemenesaljai alkotók műveiből állt össze, sok meglepetéssel. Németh Katalin azt mondja, a szakmát is érték meglepetések a valódi kincsek láttán. Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész, az ELTE SEK docense, a vasi képzőművészpályák avatott ismerője és „szószólója” Katalint a kemenesaljai életművek feldolgozására és publikálására bátorítja.
Katalin úgy érzi, nagy megtiszteltetés ez számára, hiszen az Életünk és a Vasi Szemle – ahol teret kapnak Tóth Csaba közvetítésével a tanulmányok – nagy múltú, patinás folyóiratok. Egyébként úgy látja, a kemenesaljai alkotók mindenképpen többet érdemelnek. Például egy-egy Móritz Sándor-festmény a legnevesebb galériák falán is megállná a helyét.
A képzőművészeti lexikonok említik ugyan a kemenesaljai alkotók nevét, egyegy újságcikk is foglalkozik velük, számos rangos díjjal is elismerték őket, azonban átütő országos ismertséget nem tudtak szerezni. Katalin mindent megtesz azért, hogy a Munkácsy-díjas Móritz Sándorról és Szalóky Sándorról, a Rács Reich festődinasztiáról vagy Szakács Lászlóról minél többen értesüljenek. Külön említi a kemenesaljai művésztanárokat, akik számos fiatalt segítettek képző- és iparművészeti pályára; Dénes Lajos Szilvesztert, Nagy Istvánt és Kelemen Etelkát említi, hozzátéve: figyelmet kell szentelni Berzsenyi Lénárd életművének, Karczag Zoltánnak vagy Sík Csaba művészettörténésznek, aki a 20. század világklasszisait dolgozta fel.
Németh Katalin úgy fogalmaz, a kemenesaljai alkotók hosszabb időre elég fel adatot adnak. A Vasi Szemle várhatóan közli a Szilágyi Máriahagyatékot bemutató tanulmányát. Érkezett felkérés Orbán Zita viseletkészítő népi iparművész életművének feldolgozására is.