Diplomácia

2022.01.17. 17:00

Harmincéves múltra tekint vissza a kapcsolat - A Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzuljával beszélgettünk

Szinte napra pontosan harminc évvel ezelőtt ismerte el Magyarország az önálló Szlovéniát, amit a diplomáciai kapcsolatok felvétele is megerősített. A két ország azóta is komoly együttműködő partner. Metka Lajnšcekkel, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzuljával beszélgettünk a jeles évfordulón.

Tóth Judit

A Szlovénia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója van. Mit jelentettek Szlovénia számára a kapcsolatok akkor és mit jelentenek most? 

 

 

Magyarország egy másik szomszédos országgal, Ausztriával együtt ugyanazon a napon – azaz 1992. január 15-én – ismerte el Szlovéniát. A következő napon – január 16-án – pedig a két ország között megtörtént a diplomáciai jegyzékváltás, ami a két szuverén ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét jelentette. Még ugyanebben az évben megnyíltak a nagykövetségek Budapesten és Ljubljanában. Az első feladat az egykori Jugoszláviával aláírt megállapodások és szerződések felülvizsgálata, valamint Magyarország és Szlovénia közötti újrakötése volt. Országaink az elmúlt harminc évben jószomszédi, baráti kapcsolatokat alakítottak ki egymással. A közép-európai térségben szomszédos országok, partnerországok, az euro-atlanti integráció keretén belül pedig egymás szövetségesei. A két nemzeti kisebbség hidat képez a két ország között, és az államközi kapcsolatok során mindkét ország külön figyelmet fordít rájuk. A Magyar Köztársaság területén élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló egyezményt az elsők között írták alá 1992. november 6-án. 

 

 

Magyarország és Szlovénia kapcsolatát hogyan lehet jellemezni politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és turisztikai szempontból? 

 

 

A Szlovénia és Magyarország közötti együttműködés szerteágazó, a két ország jószomszédi kapcsolatokat ápol egymással. A legmagasabb szintű politikai szereplők rendszeres látogatásai is ezt igazolják: a tavalyi évben a két köztársasági elnök, Borut Pahor és Áder János részvételével zajlott a Magyarországi Szlovének Szövetsége meg­alapításának 30. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség. Sor került közös szlovén–magyar kormányülésre, emellett több tárgyalás és látogatás történt miniszteri szinten is. A gazdasági együttműködés példaértékű, a két ország közötti árucsere-forgalom éves szinten körülbelül 2 milliárd euró. A régió infrastrukturális és energetikai összeköttetései­nek fejlesztése fontos elem a stratégiai együttműködésben, és közös érdekünk. Jó a kapcsolat a kultúra területén is, az interkulturális cserék mindig nagyon érdekesek és segítenek abban, hogy a két szomszédos nemzet minél jobban megismerje egymást. Egyre több magyar turista fedezi fel Szlovéniát, és ez fordítva is igaz. A határ menti térségben működő főkonzulátusunk elsődleges feladatai közé tartozik a határon átnyúló együttműködés ösztönzése, amely a határ két oldalán élő lakosság javát és a jószomszédi kapcsolatok elmélyítését szolgálja. 

 

 

Mit hozhat 2022 a magyar–szlovén kapcsolatokban? Milyen tervek vannak? 

 

Minden említett területen vannak lehetőségek és alkalmak az együttműködés szorosabbra fűzésére. Ezt a szándékot nyilvánították ki a szlovén és a magyar kormány tavaly szeptemberi együttes ülésén a szlovéniai Celjében, az 53. Nemzetközi Kisiparos és Vállalkozói Vásár idején, amelynek Magyarország volt a díszvendége. Új lehetőségek nyílnak az e-mobilitás, a logisztika, az információs technológia, valamint általában a tudomány és az új technológiák területén. Éppen Celjében került sor a Pipistrel nevű szlovén vállalat és a magyar Genevation Aircraft közötti együttműködési megállapodás aláírására, amely a gyártásához szükséges technológia átadásáról és a Pipistrel repülőgépek magyarországi összeszereléséről szól. Tavaly decemberben Zdravko Počivalšek gazdasági miniszter és Palkovics ­László innovációs és technológiai miniszter a zalaegerszegi járműipari tesztpálya közös megtekintése alkalmával megállapodott az önvezető járművek tesztelése és a kutatási területen való együttműködés további elmélyítéséről. 

 

 

A szlovén Rábavidék települései nagyon aktívak. Milyen beruházásokat, fejlesztéseket, programokat terveznek ebben az évben? 

 

 

A rábavidéki szlovén közösségnek sok ötlete és terve van a kultúrával, nemzetiségi médiával, oktatással-neveléssel, turizmussal, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban, ezek főleg az infrastruktúra kiépítésére és megújítására vonatkoznak. Többek között szeretnének létrehozni egy multimédia-központot, egy galériát és egy ifjúsági központot. A tervek megvalósítása a szükséges források rendelkezésre állásától függ. A két miniszterelnök által a közös kormányülés alkalmával aláírt szándéknyilatkozatban a felek rögzítették, hogy a szlovén–magyar határ két oldalán lévő, nemzetiségileg vegyes lakosságú területek gazdasági és társadalmi fejlődése kölcsönös érdek. A Rábavidék prioritásai elsősorban az anyanyelv megőrzése és a fiatalok támogatása, hogy megfelelő feltételek biztosításával és vonzó környezettel elősegítse a fiatalok helyben maradását. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában