Mégiscsak szép és jó ez a világ

2022.01.28. 15:00

Közel a Szerelem és a szép világ - Két újabb bemutató készül a WS Színházban

A menetrend maradt: a nagyszínpadon Barta Lajos Szerelem című darabjából készül előadás Nagy Cili vezetésével, az emeleti kamarateremben pedig egy másik Naggyal, Nagy Péter Istvánnal próbálnak a színészek: Voltaire Candide-jának átirata direkt a Weöres Sándor Színháznak készült. Mégiscsak szép és jó ez a világ.

Ölbei Lívia

Jobbra elöl Nagy Péter István, a Candide rendezője. Olvasópróba

Forrás: VN/Mészáros Zsolt/WSSZ

„A Vígszínház egyik legforróbb és legszebb estéje volt a mai – írja Kosztolányi Dezső az ősbemutatóról – Barta Lajos darabja ünneplő tapsok közepette érkezett. A közönség minden felvonás után nagyon sokszor a rivaldára szólította az írót, sikere oly rendkívül forró és egyöntetű volt. Lelkesen feléje tartott, magasra emelt tenyerekkel tapsoltak neki, mint annak szokás, aki magasba megy.” 

 

Kosztolányi színházi írásai pedig olyan közel képesek hozni egy-egy százéves előadást is, mintha csak tegnap lett volna. A Szerelem az a színdarab, amelyet előbb-utóbb műsorra kell tűznie minden (magyar) színháznak. Szombathelyen most jött el az idő – nyilván azért is, mert van három olyan fiatal színésznő, aki a három nővért, Nellit, Lujzát és Böskét szépen el tudja játszani. És Szombathelyen van: Dénes Emőke, Herman Flóra és Nagy-Bakonyi Boglárka. A Csehov-áthallás jogos, bár másolásra ne gondoljon senki. 

Nagy Cili rendezésében készül a nagyszínpadi Szerelem 

Forrás: VN/Mészáros Zsolt/WSSZ

És milyen érdekes: a kétezres évek közepén volt emlékezetes tatabányai Szerelem-bemutató, Novák Eszter rendezésében. Szombathelyen is női rendező (még mindig ritka, mint a fehér holló), Nagy Cili vette kézbe ezt a csodálatos darabot. Február 18-án meglátjuk, mi lett belőle. Addig is az ajánló: „Szerelem az I. világháború idején. A világégésből azonban csak a kardcsörgés és az infláció jut el a Macskazugban élő Szalay lányokhoz, akik bátran játszadoznak a hozzájuk közel merészkedő férfiakkal. Legyenek azok katonák, költők vagy adótisztek; a férfi mint romantikus vágykép vagy józan menekülési útvonal. Zárt, polgári világukban Nelli, Böske és Lujza nem félnek megkérdőjelezni a régi-új női szerepeket vagy elvárásokat, még ha olykor nem is tudják, hogy macskák vagy egerek ebben a játszmában. A terítékre azonban előbb vagy utóbb mindenki szíve kikerül a délutáni feketekávé és a vajas kalács mellé.” 

 

Közben a Candide-csapat is elfoglalta a saját terepét, a Márkus Emília-termet. A Candide a színpadon? Ugye, rémlik valami a középiskolai irodalomórákról? Voltaire, Candide – avagy a megfricskázott optimizmus. Ja, és Leibniz filozófiája, amelynek alaptétele szerint a világ, amelyben élünk, a létező világok legjobbika. Szószólója Pangloss mester. Hát, az igaz, hogy másik világot nem ismerünk. A klasszikus pikareszket (lásd még! utaztató tézisregény) Voltaire alapján Vinnai András, Bódi Zsófia, Nagy Péter István írta (át) színpadra. A névsor imponáló, sok jót ígér. (Reméljük, a ledarálás, eltűnés elmarad. Arról van szó, hogy „az ifjú Candide egy báró kastélyában él Vesztfáliában. Szerelmes Kunigundába. A ház orákuluma, Pangloss mester azt tanítja neki, hogy nincs okozat ok nélkül, és minden a lehető legjobban működik ebben a legeslegjobb világban. Az okok költőisége – vagyis hogy Candide szerelme egy spanyolfal mögött tettekbe fordul, szükségszerűen maga után vonja a következmények prózaiságát, vagyis hogy mindenekelőtt összevissza pofozzák, majd kezdetét veszi a kalandok sora”.

 

 Szereplők: Csonka Szilvia, Domokos Zsolt, Ecsedi Erzsébet, Némedi Árpád, Gyulai-Zékány István, Jámbor Nándor, Major Erik, Mari Dorottya, Sipos László Márk, Szerémi Zoltán. A rendező Nagy Péter Istvánról pedig ne mulasszuk el megjegyezni, hogy a fiatal generáció legkeresettebb, legismertebb képviselői közé tartozik – aki hazajár Vas megyébe. Most a Weöres Sándor Színház művészeti tanácsának tagja (ahogyan Nagy Cili is), pályáját azonban a celldömölki Soltis Lajos Színházban kezdte, szó szerint gyerekként. Merthogy ráadásul celldömölki. És ezek a kapcsolatok nem is szakadtak meg. Még az is előfordulhat, hogy a WSSZ nézői közül többen látták például azt a Szentivánéji álom előadást, amely úgy maradt ízig-vérig Shakespeare-vígjáték, hogy közben Nagy Péter István – Sándor Júlia dramaturggal szép összmunkában – átírta, szétírta, összeírta, megtoldotta a Nádasdy-fordítást, a Soltis Lajos Színház saját mitológiáját továbbszövő, gyönyörűséges előadást gyúrva belőle. 

 

És mindannyiunk mitológiáját. Hát így készüljünk a márciusi Candide-premierre. Jó világ, jobb világ, legjobb világ. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában