A Magyar Passiót vetítették a Lovagteremben - Eperjes Károly volt a Kőszegi Polgári Kaszinó vendége

Néhány mondat filmről: a magyar történelem sötét korszakában, 1950-ben játszódik, amikor Leopold atya azon dolgozik szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják, és, hogy megtörjék, kegyetlen vallatásnak vetik alá. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bízzák meg – Fjodorov őrnagy parancsára – a beismerő vallomás kicsikarásával, akinek az egyre durvább kínzások során a saját erkölcsi határait kell átlépnie. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat…

Megtöltötték a nézők péntek este a vár lovagtermét, és hosszan tapsoltak, amikor a vetítés véget ért. Csiki István történészt mélyen érintette a mozi, először nehezen találta a szavakat a vászon előtti pódiumbeszélgetésen. Aztán egy mondatban foglalta össze a film üzenetét: a szeretet mindent legyőz. Honnan jött a film ötlete? – ezt kérdezte először a művésztől. Mint kiderült, Várnai Péter címzetes prépost ajánlotta a figyelmébe színműveit, ezek közül az egyik volt a Krisztus inge című – végül ez szolgált a mű alapjául.

– Amikor elkezdtem foglalkozni a történettel, rádöbbentem: ami történt, az nekünk olyan, mint a lengyeleknek a katyńi vérengzés: ott a 40 milliós népből 22 ezer tisztet, papot, mérnököt, orvost, tanárt lőttek bele az árokba. Magyarországon 12 ezer papot, szerzetest vettek ki a társadalomból, akik a mai napig hiányoznak. Az egyház, a társadalom hatalmas sebet kapott. Nagyon fontos, hogy ez széles réteghez, a fiataljainkhoz is elérjen, a katolikus intelligencia kiiktatása bekerüljön a történelemkönyvekbe, ezáltal erősödjenek a gyökereik, az identitásuk – fogalmazta meg Eperjes. Ami a vásznon látható, az megtörtént, kivéve a keresztre feszítés – azt azért illesztette be a történetbe, hogy az iskolás gyerekek is meg tudják nézni. Az eredeti kínzások borzasztóak voltak – így is minden szenvedés Krisztus szenvedésével egyezik –, de fontosabb a tanítás, ami a naturalisztikus részletek nélkül költőibb, jobban felfogható, mondta. Hozzátette: a film a papi szenvedést mutatja meg, de az ÁVH-sok és általában minden ember szenvedéséről szól az ’50-es években. Szóba került a film gazdag szimbólumrendszere is: a tékozló fiú történetről van szó, megjelenik a kézmosás, a gyomorlövés – Szent II. János Pál pápát is gyomron lőtték –, a trianoni kereszt.

Csiki István arra is kíváncsi volt: milyen volt a színművésznek a filmdrámában Leopold szerepébe bújni. – Kétszer voltam covidos. Úgy éreztem, hogy se spirituszom, se szuflám nem lesz, hogy megrendezzem a filmet és eljátsszam Leopoldot. Próbáltam felkínálni rendezőknek. Mindenki azt mondta: a film, a szerep a tiéd, neked kell eljátszanod. Hátraléptem, és Isten ott állt mögöttem. Én nem is rendeztem – fogalmazott. Kiderült még, hogy Kálmán Peregrin ferences szerzetes volt a film egyházi szakértője – Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet című dokumentumkötetében ő írt a szerzetesrendek szétveretéséről. A fogadtatásról elmondta: megdöbbentette, hogy benevezték a vatikáni filmfesztiválra, mégsem kellett. Arról is nyíltan beszélt: négy hónapja vetítik, eddig 17 ezren nézték meg, sok katolikus gimnázium, pap még nem látta. (Pénteken volt a tévés bemutatója.) Külföldön Mercy, vagyis Irgalom címmel vetítik majd – hiszen a szeretet legnagyobb fokáról, az irgalomról szól. Arról, hogy a nehéz helyzetekben is irgalomra kell törekednünk és Istenhez fordulnunk.