Szorongást, elzárkózást is hozott - A Covid-járvány lelki és mentális hatásairól szakembert kérdeztünk

A szakember az előadás kezdetén leszögezte: a jelenség napjainkban rendkívül aktuális, hiszen ma is rengetegen kerülnek karanténba a betegség tüneteivel világszerte. Azok pedig, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen, annak posztcovid-tüneteit nyögik. A világjárvány azonban nemcsak azokra van hatással, akik elkapják vagy elkapták a betegséget – a vírus elleni védekezés érdekében bevezetett járványügyi intézkedések bizony mindenkit érintenek. 

A bezártság, az egymástól való elszigetelődés, az állandóan változó kötelezettségek komoly lelki nyomást gyakorolnak az emberiségre. Egy ilyen helyzetben énvédő mechanizmusok indulnak be a szervezetben, amelyek a krízis alatti túlélést segítik elő. Úgy véli, a mi kultúrkörünkben a lelki egészségről kevesebb szó esik, pedig a testi bajok gyakran gúzsba kötik a lelket. Előadásában a testi és lelki problémák ok-okozati öszszefüggését vizsgálta. Mint azt elmondta, a krízishelyzetben egyes fogalmak, mint a tudatosság, valamint a testi és lelki egészség bekerültek a kollektív szókincsünkbe. 

A szakember leszögezte az életmód és az életvitel közötti különbség lényegét: előbbi az, ahogyan élni szeretnénk vagy élnünk kellene, utóbbi pedig, hogy ebből mennyit tudunk megvalósítani. Az életmódban bekövetkezett változások (egészség megromlása, munkahely elvesztése, stb.) rendszertelenséget szülnek, ami negatív hatással van az életvitelre. Az otthonról végzett munka, illetve a távoktatás megtanította a résztvevőket egy új időbeosztás elsajátítására, továbbá a szakmai és a magánélet egy másfajta harmonizálására. Terézia tapasztalata szerint a járvány kezdetén az emberiségen eluralkodott a pánik, a félelem. 

A tömeg véleménye befolyásolta az egyén véleményét. Még az egészséges emberekben is fokozódott a szorongás érzése, ez izoláltsághoz vezetett. Tartottak az egészségügy leterhelt állapotától, a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásától. Ezenkívül az elhúzódó tünetek is hatással vannak az emberek lelki egészségére. Ezek mind felértékelték a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok és coachok szerepét a lelki gyógyulásban. A szakember szerint napjainkra a járvány élettartama már nagyon elhúzódott, ez pedig egyes embereket a vele kapcsolatos tényezők elbagatellizálására késztet. Az ELTE 2020-ban végzett kutatására hivatkozva elmondta: az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a járványügyi szabályokat. 

Hasonló volt a tendencia az alacsonyabb jövedelemmel és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a fiatalok esetében is. Az első két esetben a jelenséget részben a kötelező munkahelyi jelenléttel magyarázták. A járvány alatti stressztényezőket dr. Strédl Terézia szerint az önmagunknak való megfelelés, a partnerünkért, családunkért való aggodalom, az egészségügyi, anyagi, munkahelyi és ideológiai problémák adták. Elmondta, hogy az állandó stressz hosszú távon testi egészségünkre is kihatással lehet: a többi között kardiovaszkuláris betegségeket, diabéteszt, alvászavart okozhatnak, de az immunitást is csökkenthetik.