Bronzérmék kerültek elő

2022.03.06. 10:00

1983-ban értékes numizmatikai leletre bukkantak Magyarnádalján

A Rákóczi utcában Claudius császár uralkodása idején veretett bronzérmék kerültek elő, ami a régészek szerint arra utal, hogy itt római katonai tábor lehetett.

Feiszt György

A Simon nevű uradalmi kasznár kúriája a mai Petőfi utca végén lévő telken állt

Forrás: Archív/FGY

Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy vajon melyik lehet a község legrégebbi épülete, nincsen könnyű dolgunk. Az első helyi építkezésről hírt adó oklevél 1527-ben kelt. Ebben Soós Ferenc nemes úr Szapolyai János király bírósága előtt kért ítéletet Bixi György ellen, aki – mondja a levél – nemesi kúriáját felégette. 1534-ben ugyanő Vas vármegye ítélőszéke előtt a monyorókeréki várnagyot panaszolja be, akinek emberei nádaljai birtokára támadtak, kúriájából teljes katonai felszerelését, ruháit, ötszáz forint készpénzt és 12 lovát, jobbágyaitól 34 ökröt, harminc tehenet, 25 borjút, az összes lábasjószágot, valamint a learatott teljes gabonakészletet elhurcolták. 

 

Az 1560- ban elhunyt Soós Ferenc örökösei megosztoztak a birtokon. A vasvári káptalan jegyzőkönyve részletesen leírta a hagyatékot és a kúria tartozékait. Vas vármegyét, a Rába mentét Kanizsa elfoglalása után nemcsak a többször megtörtént török portyák, de 1567-ben, egy jelentés szerint az ellenük küldött német katonaság dúlásai is súlyosan érintették. A „felmentő akció” Nádalján a nemesi kúria és négy jobbágyház pusztulását okozta olyanynyira, hogy az 1569-es összeírás a faluban csak egyetlen féltelkes jobbágyot talált. A visszatelepülés csak lassan indult meg. 1591- ben 12 dézsmát fizető jobbágyot, 1598-ban kilenc házat írtak össze Nád alján. Az Esterházy Miklós nádor által 1627-ben tartott mustra Magyarnádalján Horváth Mihály személyében egyetlen hadra fogható nemest talált. 

 

Amikor Batthyány Ádám főkapitány a Rába védelmi vonalának megerősítéséről döntött, a zsoldosegység szállását Nádalján jelölte ki azzal a meghagyással, „hogy ha ezek valami bajt okoznának, akkor a károsult forduljon kapitányukhoz”. Dokumentálható nádaljai építésről a Rákóczi-szabadságharc után értesülünk. 1713-ban a megözvegyült Niczky Sándorné Francsics Krisztina fiának Nádalján adta ki apai örökségét, mondván, „Ádám, aki magát házasságra adta, és hogy a gazdálkodást megkezdhesse itt építeni fog”. A falu a 18. század folyamán a Batthyány-uradalomhoz került. Nádalján 1749-ben 11 jobbágyés három zsellérházat írtak össze. A Simon nevű uradalmi kasznár lebontott kúriája a mai Petőfi utca végén lévő telken állt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában