Autista gyermek a családban

– Családterapeutaként nagyon fontosnak tartom foglalkozni azzal, hogy egy autizmussal élő gyermek nevelése milyen speciális nehézségeket okoz a családban – indította előadását a szakember. 

– Engem először inkább a gyakorlati módszer érdekelt, de egyre inkább úgy gondolom, hogy kutatási szempontból is érdekes a téma. Visszaugranék kicsit az időben, 1995-ben megjelent Kálmán Zsófia könyve Bánatkő címmel, amelynek az alcíme: Sérült gyermek a családban. Akkor még más szempontok szerint gondolkodtunk a családokról. A fejezetek főként arra épülnek, hogy a családi életciklus tükrében milyen kihívásokkal küzdenek a fogyatékos gyermeket nevelő családok. 

Mi történik akkor, amikor megkapják a diagnózist, mi történik akkor, amikor óvodába kell mennie a gyermeknek, vagy amikor iskolás korú lesz. Kamaszodik, majd felnő a fogyatékos személy, és ez a családra milyen hatással van. A mai napig nagyon sokan ezt a művet ajánlják a családoknak, ahol eltéréssel születő gyermeket nevelnek. Bár a kutatások tükrében már egy kicsit túlhaladott ez a megközelítés, nagy segítség a kötet a szülőknek a mindennapokban, hogy mások is küzdenek hasonló problémával, mint ők, és mik várnak rájuk a későbbiekben. 

– Az embereknek általában sztereotip elképzeléseik vannak arról, hogy mi történik egy családban, ahol fogyatékos gyermek él – magyarázta. – Feltehetőleg az anyák otthon maradnak és ápolják a gyermeküket, az egész életüket erre teszik fel és nem tudnak dolgozni menni. Elszigetelődnek, bezárkóznak ebben a helyzetben. Eközben az apákról azt gondoljuk, hogy ők keresik a pénzt, ami ahhoz kell, hogy a lehető legjobb életet teremtsék meg a gyermeküknek, a családjuknak. Éppen ezért ők kevesebbet foglalkoznak a gyerekkel, kevesebbet vannak otthon, több külső kapcsolatuk van. Ez volt a klasszikus elképzelés. A hasznos könyv születése óta történt egy fókuszváltás a kutatásokban, aminek a gyakorlatban is hatása lett – folytatta előadását. 

– Átkerült a fókusz a fogyatékos gyermekekről a testvérükre. Megtudtuk, nem csak arra kell figyelni a családban, hogy az eltérő fejlődésű gyerekkel mikor mi történik, milyen életciklusokon, milyen új életkihívásokon megy keresztül. Ha van a családban egy – vagy akár több – testvér is, aki lehet, hogy teljesen átlagos fejlődésen megy keresztül, neki is vannak kihívásai. Sőt, neki azzal is meg kell küzdenie, hogy a figyelem nagy része a testvére felé irányul. Éppen ezért nagyon sok „tesócsoportot” szerveznek ma már a fogyatékossággal élő gyermekek testvérei számára. 

Az előadó hangsúlyozta: – Az autista gyermeket nevelő szülők életminőségét az autizmus tünetei nagyban befolyásolják. Vannak, akik könnyebben alkalmazkodnak ehhez a helyzethez és vannak, akik egyáltalán nem tudnak mit kezdeni az autizmussal, és nagy stresszként élik meg ezt a szituációt. A szülő-gyermek kapcsolatnak, a közöttük levő kötődésnek a minősége hatni fog a gyermek fejlődésére, és ez vissza fog hatni az autizmus tüneteire is. A családterapeuta egy további fontos szempontra is felhívta a figyelmet: tekintetbe kell venni, hogy az autista gyermeket nevelő családok rugalmasságban is eltérnek az átlagtól. Nehezebben reagálnak mind a családot érintő belső, mind a külső hatásokra.