Ki volt Forgách Pál, Szombathely első előtti püspöke aki sosem lépett hivatalba?

Ha arra gondol a kedves olvasó, hogy ez a cikk Szily elsőségét akarja cáfolni vagy esetleg az alapítását évét korrigálni, téved. Csupán egy érdekes előzményre szeretné felhívni a figyelmet. A városnak volt egy első előtti püspöke is, de ő soha nem lépett hivatalba. A város történetére tulajdonképpen nem volt közvetlen kihatása a dolognak, de Forgách Pál pozsonyi prépost és egyben nagyváradi kanonok 1733 után a deszignált (kijelölt) szombathelyi püspök címet használta. Az ügy hátterében III. Károly azon elképzelése állt, hogy Szombathely székhellyel új püspökséget hoz létre. Minderről 1733 márciusában királyi leirat készült, amelyben az is szerepel, hogy a létrehozandó egyházmegye élére Forgáchot nevezi majd ki. A százötven éves török uralom az egyházi igazgatást is szétzilálta. 

A karlócai béke (1699) után indokolttá vált annak megerősítése, újjászervezése. A tervezett új egyházmegye nagyobbik része a győri püspökségből vált volna ki, de a zágrábi és a veszprémi egyházmegyékből is csatoltak volna hozzá területeket. A három érintett egyházmegye története a XI. századig vezethető vissza. Bár ebben a kérdésben az uralkodó dönthetett, az átszervezésnél figyelembe kellett venni az ottani püspökök véleményét, s szükség volt Róma hozzájárulására is. Bunyitay Vince egyháztörténész A váradi püspökség története című nagy összefoglaló munkája 1883–84-ben jelent meg. Mivel Forgách később nagyváradi püspök lett, ezért a műben az ő élettörténetéről is ír. Megemlíti azt is, hogy 1733 márciusától kezdve „mindenki püspöknek tartotta s ő maga is hivatalosan mindig úgy írta alá magát”. Aztán múltak az évek és „Forgách szombathelyi püspöki címe nem tudott valósággá válni”. Bunyitay – Forgách levelezésére hivatkozva – azt közli, hogy a győri püspök beleegyezett az átszervezésbe, de a veszprémi nem szívesen engedte volna át Zala megyét, a zágrábi pedig a Muraközhöz ragaszkodott. 

Mindezeken túl a Szentszéktől sem érkezett kedvező válasz. Forgách Pál 1747-ben aztán ténylegesen püspök lett, de nem Szombathelyen, hanem Nagyváradon. Tíz évvel később pedig Váradtól elbúcsúzva a váci püspöki széket foglalhatta el. 1759-ben 63 évesen hunyt el. Nem tudhatjuk, mi lett volna, ha Szombathely már 1733- ban püspöki székvárossá válik. Szilyt többen is második városalapítónak tartják. Eljátszhatunk a gondolatokkal, milyen lenne a város, ha az általa is inspirált kedvező változások négy évtizeddel korábban következnek be. Nagyváradon Forgách idejében épült a székesegyház. Talán itt nálunk is ezzel kezdte volna a munkáját. III. Károly 1740-ben meghalt, a trónon lánya, Mária Terézia követte. Rövidesen kitört az örökösödési háború, a szombathelyi egyházmegye megalapítása tovább halasztódott. Végül 1777-ben került rá sor az uralkodó és a pápa egyező akaratából. Területe szinte teljes egészében megegyezik azzal, ami a 44 évvel korábbi elképzelésben szerepel. A főpásztori székbe Szily János került. Róla Horváth József Elek, az első magyar nyelvű várostörténet szerzője 1825-ben azt írta, hogy nem „piperés bölcsők lágy pamlagiról” érkezett, hanem érdemei miatt bízták rá az egyházmegye vezetését.