Konferencia

2022.04.07. 12:30

Közlekedésfejlesztési fórum Bükön: a vasút marad a fókuszban

Az országos Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) éves konferenciáját harmadik alkalommal rendezte egy büki hotelben kedden és szerdán, a nyitó előadást dr. Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, a KTE elnöke tartotta.

Merklin Tímea

Dr. Fónagy János államtitkár és Csilléry Béla, az Országos Közlekedéstudományi Egyesület Vas megyei szervezetének elnöke

Forrás: Unger Tamás

A fő szervezőtől, Csilléry Bélától a KTE Vas megyei területi szervezeti elnökétől a fórumon megtudtuk: megjelentek a Magyar Mérnöki Kamara képviselői, a szakma vezető stratégái, vezérigazgatók, tervezők, hatóságok képviselői, kivitelezők, mérnökök, üzemeltetők. Az első nap továbbképzés volt 160 személy részvételével, a második napi konferenciának 270 résztvevője volt, akiket dr. Németh Sándor polgármester köszöntött. Dr. Fónagy János államtitkár, a Miniszterelnöki Kormányiroda munkatársa nyitó előadásában kifejtette: az elmúlt két évben az ország a járvány leküzdésével foglalkozott, igaz ez a közösségi közlekedésre, a vasútra, a Volánra és a helyi közlekedés szereplőire is. Az ötödik hullám lecsengése után elmondhatjuk, hogy sikeresen vettük az akadályokat, Magyarország gazdaságát újraindítottuk. 

 

Ugyanakkor a helyzetünk nem lett egyszerűbb, hiszen a szomszédos országban kitört egy jelenleg beláthatatlan idejű háború, bejött most már több mint ötszázezer menekült, és ez a magyar közlekedésnek is feladatot ad. A pandémiának egyetlen tartós következménye maradt, az utasszám drasztikus csökkenése, ami a vasúti és az országúti közlekedésben is megtapasztalható volt. A korábbi közösségi közlekedésben történt fejlődés megakadt, az emberek félelme, bizalmatlansága, bizonytalansága az egyéni közlekedés felé fordította őket. A repülésben a légi áruszállítási igény alig csökkent, de mivel korábban a teherforgalom fele az utasszállítók csomagterében zajlott, ezek földön maradása nagy kihívást jelentett. A pandémia főleg a szállodahajó-ipart gyalulta le, de a 2020 évi gazdasági leállás a vízi áruszállítást is visszavetette. 

 

Az EU kikötői majdnem ötödével kevesebb árut kezeltek 2020 második negyedévében, mint a járvány előtt. A vasutat és a távolsági közúti forgalmat hasonlóan érintette a pandémia: a személyi forgalom a korlátozásokkal arányban zuhant, az áruforgalom viszont csak kis mértékben csökkent. De akkor is minden MÁV-dolgozónak biztosították a munkahelyét, a megélhetését, amikor a személyi forgalom 80 százalékkal esett vissza. Az államtitkár kiemelte: Magyarországnak 2010 óta vasútbarát kormánya van, azóta hozzávetőleg 1700 milliárd forint EU-s és állami forrást kötöttek le a vasúti infrastruktúra- és járműfejlesztésre. 1100 kilométer vasúti pálya újult meg, 150 állomás, és további 50 állomás és pályaudvar felújítása kezdődött el. A feladatok továbbra is megvannak, hiszen Magyarországnak mintegy 7600 kilométer a vasúti pályahossza, a szakaszok karbantartásával, újak létesítésével folyamatosan foglalkozni kell. 

 

A hazai közlekedésfejlesztések fókuszában a következő 10-15 évben továbbra is a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése, mert a szerepe a szomszédban zajló háború következtében különösen felértékelődik. A világ tíz legnagyobb terminálkikötőjéből nyolc jelenleg kínai kézben van. Ezeknek a kikötőknek az elérése és a szárazföldi belső forgalomba való bekötése minden, a kontinens belsejében lévő ország, így Magyarország számára is létfontosságú – hangsúlyozta az államtitkár.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában