Megváltoztatták az ítéletet a Szombathelyen kukásautóval halálos balesetet okozó sofőr ügyében

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szombathelyi Járásbíróság halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a büntetlen előéletű vádlottat 1 év 3 hónap -végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett- fogházra ítélte. 

A tényállás szerint a vádlott 2019 májusában a reggeli órákban, esős időben egy MAN gyártmányú, hulladékszállító felépítménnyel szerelt tehergépkocsival hátramenetet kívánt végezni Szombathelyen, a Vasút utcában a Széll Kálmán utca irányából. A vádlott a Vasút utca 1. szám alatti saroképület előtti útszakaszon kialakított 90 fokos – menetirányát tekintve – balra ívelő útkanyarulatban úgy hajtotta végre a hátramenetet, hogy a hátramenet biztonságos végrehajtásához megfelelő irányító személyzetet nem vett igénybe, így nem észlelte a gépkocsi mögött a jobb oldali járdáról az úttestre lépő, és bal oldali járdára átkelni szándékozó 63 éves sértettet, akit így a tehergépkocsi a jobb hátsó sarok részével elütött - számol be a Szombathelyi Törvényszék. 

A sértett az elütést követően az úttestre, illetve a gépkocsi jobb hátsó kereke alá esett, és a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy a helyszínen elhalálozott. A járdán elhelyezkedő sértettet az ívmenetben végrehajtott hátramenetet végző vádlott a tehergépkocsi bal oldali külső visszapillantótükréből észlelhette már az elütés előtt 11,4 másodperccel, illetve az úttest irányába haladó gyalogos további 2,6 másodpercig látható volt a tükörben, ezt követően azonban a gépkocsi felépítménye – miközben a vádlott a hátramenetet mintegy 5 km/h sebeséggel, megszakítás nélkül folytatta – 3,5 másodpercre kitakarta a sértettet.

 A folyamatosan végrehajtott hátramenet során az úttesten haladó sértett az elütést megelőzően 5,3 másodperccel a jobb oldali visszapillantó tükörben vált láthatóvá, és 3,3 másodpercig látható is maradt, majd a tehergépkocsi felépítménye ismét kitakarta az elütésig eltelt másodpercben. A tehergépkocsi méretére, a felépítményének kialakítására figyelemmel a tehergépkocsiból a hátramenet során a gépkocsi mögött elhelyezkedő területre való rálátás – a visszapillantó tükrök használatának ellenére is – nagymértékben korlátozott volt. 

A hátramenettel érintett útkanyarulat ívére figyelemmel pedig a tehergépkocsi mögött a hátramenet során változó elhelyezkedésű, de nagy kiterjedésű holttér is keletkezett, ezeken túl pedig a hátramenetben megtett útszakasz hosszára (legkevesebb 15,7 méter) és a hátramenet időtartamára tekintettel is a vádlottnak a hátramenet biztonságos végrehajtása céljából – a jármű mögötti területet folyamatosan figyelemmel kísérő – irányító személyzetről kellett volna gondoskodnia. A baleset azért következett be, mert a vádlott – a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében – nem gondoskodott irányító személyzet közreműködéséről a hátramenet során, ezzel megszegte a KRESZ 33. § (3) bekezdésében írtakat, valamint a sértett megszegte a KRESZ 21. § (6) bekezdését azzal, hogy nem győződött meg az úttestre lépés veszélytelenségéről.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a veszélyhelyzetet a sértett magatartása hozta létre, azonban a baleset bekövetkezésével és az eredménnyel a vádlott szabályszegése is okozati összefüggésben volt. A sértett közrehatása miatt látott lehetőséget a másodfokú bíróság szabadságvesztés helyett pénzbüntetés kiszabására.

Az érintett balesetről szóló tudósításunkat ITT olvashatja!