Kimenetel

2022.04.21. 08:00

Mi lehet a háború kifutása? - A szakértő a lehetséges forgatókönyvekről is beszélt szombathelyi előadásán

A Mathias Corvinus Collegium szombathelyi képzési központjában dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője az orosz– ukrán háború kitörésének okairól, a háború lehetséges kimeneteléről és globális következményeiről is beszélt népes közönség előtt.

Vas Népe

Dr. Demkó Attila: „A háború a következő néhány évünkre rányomja majd a bélyegét”

Forrás: Unger Tamás

Milyen előzmények vezettek a háborúhoz? – elsőként ezt elemezte az előadó, aki sokat járt korábban Ukrajnában a Honvédelmi Minisztériumtól, részt vett több misszióban. – Azt, hogy pontosan mi történik, senki sem tudja. Meg voltam győződve arról, hogy nem lesz háború, az oroszok pusztán nyomást gyakorolnak Ukrajnára. Nem így történt. A háború szól a NATO-ról, a nyugati integrációról, a gázról, egyéb gazdasági érdekekről is, de legalább annyira a történelemről, amit a logika, az érdek is hajt, de ugyanennyire az érzelmek és a történelmi tudat – mondta felvezetőjében. 

Szerinte ahhoz, hogy a konfliktust és összefüggéseit megértsük, hosszú évek intézkedéseit, reakcióit kell tisztán látni, melyek elsősorban nacionalista ellentétekben gyökereznek, valamint azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek geopolitikailag határozták meg Oroszország, Ukrajna és a nemzetközi közösség viszonyrendszerét.

 – Sokáig nem létezett egységes ukrán, az oroszoktól elszakadni akaró szemlélet (nemzet). Külön világ volt Kijev, Odessza, Kárpátalja, Kelet- és Dél-Ukrajna. Az ország nagyon fiatal: 1991-ben jött létre a független Ukrajna, ahol a nyugatosság/européerség a kezdetektől keveredik az erős nemzeti érzéssel. A feszültség azóta is kitart, amelynek része volt az is, hogy gyűlöletképzés folyt az oroszok mint nép ellen, ami persze nem magyarázza Oroszország mostani barbár invázióját. A frontvonalak most az orosz anyanyelvű részen húzódnak, amelyek hagyományosan oroszbarátnak számítanak – mondta.

 2014-ben Vlagyimir Putyin a Krím-félszigetet ismerte el függetlennek, a háború előtt a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot. Geopolitikai szempontból mindig háromosztatú tér volt. Régen az ukrán állam az orosz–ottomán–lengyel gravitációs mezőben mozgott és a legerősebb gravitációja Oroszországnak volt, magyarázta. Demkó Attila szóba hozta: Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és olajexportőre. Mint mondta, sokszor felmerül, hogy az oroszokat elrettentené a gáz- és olajvásárlások leállítása. Tudni kell azonban, hogy ma is jön az olaj és a gáz Ukrajnán keresztül. 

Ha Ukrajna akarná, elzárhatná az orosz gáz és olaj egy részét. Ha megtenné, bevételtől esne el. Ha a későbbiekben az ukrán gázinfrastruktúra megsemmisülne, Magyarország nem kapna onnan gázt, rájuk nézve viszont tragikus következményei lennének. (Nyugat-Ukrajnában mintegy 2 milliárd köbméternyi gáztermelés van, ami a 30 milliós népességűre csökkent Ukrajnára sem lenne elég.

 Az oroszokon mindez kisebbet „ütne”: eladnák az olajat Indiának és Kínának, a gázmezőket pedig néhány hét alatt részlegesen le lehet fojtani, emellett adott a nagy belső orosz fogyasztás.) A háborúra visszatérve úgy fogalmazott: az oroszok elindultak egy koncepcióval, ami nem a villámháború volt. Nem számítottak ekkora ellenállásra, sőt, azt hitték, hogy Harkovban a puccs hatására átállnak a katonák. Az ellenállás azonban messze felette van a vártnak. Tény az is, hogy van még egy hadviselő fél: az USA és Nagy-Britannia azzal, hogy információt adnak az ukránoknak. 

És hogy mi lehet a háború kifutása? A szakértő szerint létezik rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyv. Az első – és ennek kevés a valószínűsége – kompromisszum születik: az ukránok nem lesznek NATO-tagok és elismerik a Krímet orosznak, biztosítják a vizet és autonómiát a két donbaszi köztársaságban. A másik az, hogy az oroszok keleten győznek, utána tárgyalások kezdődnek, de ez sokáig húzódhat, komoly veszteségekkel. 

Megtörténhet az is, hogy az oroszok nem tudják bezárni a katlant, onnantól kezdődhet Ukrajna „lebontása”, „szétverve” az ország infrastruktúráját, a városokat, ami elfajulhat… Gazdasági hatásai már begyűrűztek, globálisan hét szűk esztendő várható, mondta. Magyarországról úgy vélekedett: szerencsés olyan szempontból, hogy van élelme, alapszinten gáza és annyi olaja, hogy a gazdaság működjön. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában