Mesélő házak

2022.05.28. 16:00

A szombathelyi építőipari céget apjuktól kapták: a Kopfensteiner fiúk utóélete

A XX. század első felében a Kopfensteiner családé volt az egyik legsikeresebb építőipari vállalkozás Szombathelyen.

Orbán Róbert

A Kopfensteiner-ház Szombathelyen, a Wesselényi utcában

Forrás: Orbán Róbert

A Kopfensteiner-ház Szombathelyen, a Wesselényi utcában

Forrás: Orbán Róbert

A céget idősebb Kopfensteiner Gyula alapította, aki 1857- ben Németlövőn (ma Deutsch Schützen, Burgenland) született. Földműves családból származott, de még fiatalon kitanulta az ácsszakmát, és fakereskedéssel is foglalkozott. 1897 körül költözött a városba, ahol rövid ideig Kaiser József kőművesmesterrel dolgozott együtt. 1899-ben önálló építőipari vállalkozó lett. Az üzlet az 1900-as évek legelején indult be igazán. Wälder Alajos, az előző időszak jeles építőmestere 1904-ben meghalt, Kopfensteiner lépett a helyére. 

A cég abban az időben még csak építőipari kivitelezést végzett, tervezéssel nem foglalkozott. Az első nagyobb feladatok közé tartozott a múzeum és a Jókai utcai jegyzőinternátus megépítése. Kopfensteiner Gyula gyermekei közül Dénes és Manó építész lett. Apjuk a vállalkozást is nekik adta át, amely 1920 után már Kopfensteiner Testvérek néven működött tovább. A bejegyzett képviselő az idősebb fiú, Dénes lett. 

Ő 1935-ben Kőtelekyre magyarosította a nevét, s mindvégig megmaradt a hivatásánál, 1966-ban halt meg. Pár évvel később öccse is új nevet vett fel, Kocsárd Emánuel lett. Vele megszaladt a szekér. Gyakran szerepelt a sajtóban, de a legtöbbször nem mint építészt, hanem mint politikust emlegették. Gyakorlatilag kétlaki volt, Budapesten is volt lakása. Sokat dolgozott, s az üzleti sikerek sem maradtak el. 1938-ban a Rajniss Ferenc által alapított Nemzeti Fronthoz csatlakozott, annak Vas megyei vezetője lett. 

Toborzó körutakra járt, izgatásért és röpiratterjesztésért rövid időre el is ítélték. A front nemsokára egyesült a Magyar Nemzetiszocialista Párttal, majd rövidesen ez az új párt is beolvadt Szálasi Nyilaskeresztes Pártjába. KocsárdKopfensteiner politikai pályája ezekhez a politikai szervezetekhez kapcsolódott. A sajtóval való kapcsolatát több dolog is motiválta. Apósa, Lingauer Albin a Vasvármegye című lap tulajdonosa volt. 

Ezt az újságot 1889-ben Kaffehr Béla alapította. Tőle 1905-ben Lingauer Albin vette át. A mérsékelt konzervatív hangvételű lap az ő vezetésével fokozatosan szélsőséges hangvételűvé vált. A második világháború idején már egyre több uszító hangvételű antiszemita írást közölt. 1944 novemberében a lap fejlécére a nyilaskereszt is felkerült, így szimbolikusan is a hungarista mozgalom eszközévé vált. Kocsárd kollegiális kapcsolatban volt Fiala Ferenccel, Szálasi sajtófőnökével. Az elvbarátság mellett összekötötte őket az is, hogy eredeti hivatásukat tekintve mindketten építészek voltak. Mindkettejüket érdekelte a színház világa, ezért 1944 nyarán közösen alapították meg a Magyar Játékszín Lapkiadót. 

Az általuk finanszírozott hetilap a közeledő front miatt alig fél év után megszűnt. Volt még egy szenvedélye, a foci. Ahogy később írták róla, a hét hat napján dolgozott, a hetediken a futballpályára ment meccset nézni. Elnöke és egyben mecénása volt a Sabaria Football Clubnak. 1944 októberében, a nyilas-hatalomátvétel után Kocsárd Emánuelt Vas megye főispánjává nevezték ki, és ő lett a III. honvédkerület (a Nyugat-Dunántúl) hadműveleti kormánybiztosa is. Amikor Szombathelyen elfoglalta a hivatalát, egyik első dolga volt a város korábbi polgármesterének, Mészáros Hugónak az eltávolítása.

 Párttársa, a szintén építész Vass Béla került a helyére. Nem sokáig ülhetett a főispáni székben, 1945 márciusában nyugatra menekült. Arról, hogy mi történt vele a következő néhány évben, ellentmondásosak a híradások. Mivel a „nagy nyilasok” közé tartozott, az új magyar kormány a kiadatását kérte. Többször – eltérő időpontokban – arról jelent meg hír, hogy itt vagy ott elfogták és talán már haza is szállították. Annyi biztos, hogy 1951-ben már Argentínában élt, ahol az ugyancsak oda emigrált Vass Bélával alapított közös építőipari vállalkozást. 

A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége nevű nyilasszervezet közleményeiben az argentínai szórvány vezetőjeként bukkan fel a neve. A cég elnevezése akkor is Kopfensteiner Testvérek maradt, amikor már mindkét tulajdonos nevet váltott. Kőteleky Dénes nem folytatott politikai tevékenységet, de a későbbi élete során gyakran kellett szembesülnie azzal, hogy ő a nyilas főispán testvére. A cég 1945-ben megszűnt. A tatarozóvállalatnál talált munkát, majd átkerült a Vaséphez. 

A cég által épített házak közül két olyan van, amelyik szorosabban kötődött a családhoz. Az egyik a Wesselényi utca 32. szám alatti lakóház. Itt a homlokzati vakolatdísz K betűje a család nevére utal. A másik a Honvéd tér 2. szám alatti Kopfensteiner-villa, amely most a kereskedelmi és iparkamara székhelye.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában