Alkalmi ruhákat szeretettek volna próbálni - Szombathelyi ruhakölcsönző állt a rendelkezésükre

Edit javaslatokat tett, a lányok választhattak, aztán a stílusos öltözékek mindegyikében lefotóztuk őket, hogy legyen emlékük erről a szép alkalomról. Először pasztellszínű, könnyű anyagokban libbentek a tükör elé, mint a királykisasszonyok. A megváltozott, megújult fej- és testtartásukból, kézmozdulataikból láthattuk, hogy a ruha mennyire épít, mennyire megváltoztatja viselője viselkedését: az ember hozzáigazodik a stílushoz, a lélek megemelkedik, hangsúlyt kap a nőiesség. 

Aztán egy piros és egy kék csipkeruha következett, a lányok nagyon élvezték, ahogy térültek-fordultak a vintageszalon bútorai között, egy igazi varrónő társaságában, aki a gombostűkkel mindent azonnal az alakjukra tűzött. Aztán fekete és szürke, csillogós csodák következtek, végül halványlila, áttetsző, vékony, földig érő ruhaköltemények, mintha csak tündérországban jártunk volna. 

A mesét Edit barátságos kutyája, Ódri tette teljessé, aki vendégszerető módon, a gyönyörűségtől lenyűgözve egyszerűen hevert a lányok lába előtt.